Nyitnikék Óvoda
Balatonszemes

 
 
NYITNIKÉK ÓVODA
 MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

A minőségirányítási programot készítette:
 
 
Szentiványi Jánosné
     óvodavezető
 
 
A munkálatokban részvett:
a minőségfejlesztési csoport:
 
Tóth Katalin         
Fülemenné Lazányi Anikó Szabó Emilné        

A fenntartóhoz történt benyújtás dátuma:
                   2004. május 15.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK                                                      5.
1.1               A MIP törvényi háttere, készítésének célja                              
1.2              A MIP hatálya
1.3              A MIP érvényessége
1.4              A MIP tervezett felülvizsgálatának ideje
 
2.                 ÁLTALÁNOS RÉSZ- bevezető- HELYZETKÉP                         6.
2.1              Az intézmény adatai, bemutatása (intézményi arculat,
sajátosságok, környezet, helyzetkép)
2.2            Eddigi minőségfejlesztési tevékenységek, működési
eredmények (szervezet felépítése, struktúra, stb.)
 
3.                 INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA                                     8.
3.1           Az intézmény nevelési- oktatási hosszú távú elképzelései
iránya – jövőképe                                                                    8.
3.2            Az intézmény értékei, nevelési elvei, elkötelezettsége,
felfogása                                                                                9.
3.3            Küldetésnyilatkozat                                                               10.
3.3.1.  Vezetői Küldetésnyilatkozat
3.3.2.  Intézményi Küldetésnyilatkozat
3.4            Fenntartói Küldetésnyilatkozat, minőségpolitika
3.5            Intézményi minőségpolitikai nyilatkozat
3.6            Az intézményre vonatkozó célok és feladatok a fenntartói
elvárásoknak megfelelően
3.7            Helyi minőségcélok és feladatok
3.8            Intézményi garanciák a fentiek teljesítésére vonatkozóan
 
4.               INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER:
 a minőségpolitika végrehajtása                            22.
4.1.            Időterv
4.2.           Szabályozások:
4.2.1.                 Az intézményvezetés felelőssége és elkötelezettsége
4.2.1.1.  Jogi követelmények, jogszerű külső és belső
működés
4.2.1.2.          A működést szabályozó jogi dokumentumok
megfelelőssége és ezek frissítése. A külső és belső
jogszabályok nyilvánossága, hozzáférhetősége.
Az intézmény alkalmazottai, illetve az
érintettek által a jogszabályok betartása.
4.2.1.3.          Tervezés                                               31.
4.2.1.3.1.                Stratégiai tervezés:
A stratégiai tervek elkészítésének rendje
4.2.1.3.2.               A dokumentumok – kiemelten – az éves munkaterv –
elkészítésének rendje, tartalma.
4.2.2  Oktatás (nevelés-mérés) értékelése                      35.
4.2.2.1. A vezetői ellenőrzés rendje, szabályai
               Az intézményen belül a működéssel ellenőrzéssel kapcsolatos    
               hatáskörök meghatározása, és nyilvánossá tétele.
4.2.2.2.        A vezetői, intézményi értékelés rendje, szabályai
-         Intézményi működés gyakorlata a partneri elvárásoknak való   megfelelés és hatékonyság szempontjából. 
-         A nevelési / tanulási tevékenység közös követelményeinek érvényesítése, és a mérőeszközök használatának rendje.
4.2.2.3.        A nevelési tevékenység tervezése, értékelése
-   A HNP. MIP beválás – vizsgálata.
-         A gyerekekre vonatkozó éves pedagógiai tervezés és mérés,
értékelés rendszere.
4.3.                     Partnerkapcsolatok irányítása                                      52.                                
Minőségirányítási rendszer működtetése az intézményen belül
4.3.1.                 A minőségirányítási rendszer kiépítését vezető támogató szervezet,
illetve felelős személy tevékenységének szabályai.
4.3.2.               A partnerek azonosítása, elégedettség, elégedetlenség és igénymérésének szabályai, kommunikáció partnereinkkel.
4.3.3.               Irányított önértékelés szabályai.
4.3.4.               Szervezetfejlesztési stratégia a minőségirányítás biztosításához.
 
 
5.                          LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
 
-         A szülői szervezet vélemény nyilvánításának dátuma
-         Az Óvodaszék vélemény nyilvánításának dátuma
-         Az alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma
-         A fenntartó jóváhagyásának dátuma
 
 
6.        MELLÉKLETEK:                                                 70.
6.1    A szabályzatok listája, amelyekre hivatkozunk a MIP-ben
6.2    Az alkalmazotti értekezletek jegyzőkönyve
6.3    A szülői szervezet véleményezési jegyzőkönyve
6.4    Az Óvodaszék véleményezési jegyzőkönyve6.5     A jogszabályok jegyzéke, amelyeket a dolgozóknak ismerniük kell 

Mottó: „ A minőségbiztosítás nem csodaszer!
             A minőség relatív fogalom, sőt gyakran szubjektív
             megítélés kérdése!”

1.       ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1 MIP törvényi háttere, készítésének célja:

 
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 129.§ (5.). (6.) bekezdése előírja a közoktatási intézmények és a fenntartók számára saját minőségirányítási programjuk kidolgozását, tágabb értelemben minőségfejlesztési rendszerük kialakítását, illetve működtetését. 
 
A törvény 40.§ (10.) kimondja, hogy a „közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít és működtet.”
 A törvénynek megfelelve a MIP-ben meghatározzuk óvodánk hosszú távú működésének elveit, partnereink elégedettsége érdekében tudatos, átgondolt, tervszerű fejlesztéssel biztosítani kívánjuk a minőségi célok megvalósítását. A rendszerszemléletben való gondolkodás érdekében teljes dolgozói körben egységes szemléletre törekszünk

1.2 MIP hatálya:

 A MIP az intézmény valamennyi alkalmazottjára, és az intézménnyel kapcsolatban álló partnerekre terjed ki

1.3 MIP érvényessége:

  A MIP 2004. szeptember 01-én lép életbe. Érvényessége határozatlan időre szól.

1.4 MIP tervezett felülvizsgálatának ideje:

 
 
Az első felülvizsgálat várható ideje: 2008. január 01-ig.

2.        ÁLTALÁNOS RÉSZ- HELYZETKÉP

2.1. Az intézmény bemutatása:

 
Balatonszemes külső somogyi település, közvetlenül a Balaton déli partján a Budapest, Nagykanizsa közötti közúti és vasúti vonalon. A települést különlegesen szép természeti adottságú történelmi, kulturális emlékei, néprajzi hagyományai, a Balaton nyújtotta kikapcsolódási, szórakozási lehetőségek a település, igényes és rendezett környezete minden korosztály számára vonzóvá teszi. Állandó lakosság 1850 fő, de szezonálisan az állandó lakosság többszöröse él a településen. A lakosság fő megélhetési forrása az idegenforgalom, és a turizmus.                            
 
Az óvoda 1952-óta működik. Az 1997-98-as nevelési év során fenntartónk önerőből új épületrész építésével és a régi átalakításával hozta létre a jelenlegi óvodát, a tetőtérben elhelyezkedő közösségi helyiséggel együtt.
Óvodánk két község gyermekeinek óvodai nevelését látja el, közoktatási intézményfenntartó társulás alapján (Balatonszemes- Balatonőszöd).
Óvodánk jelenleg három osztott csoporttal működik.
Intézményünk gyermek centrikus, a gyermekek érdekeit, jogait, és képességük egyéni fejlesztését helyezi előtérbe. Feladatunknak tekintjük, hogy az itt eltöltött időben kiegyensúlyozottan, biztonságban érezzék magukat. A szülők ezt megelégedéssel fogadják, és azzal ismerik el munkánkat, hogy gyermekük 3 éves korától igénylik az óvodai nevelést.
 
Tárgyi erőforrás:
Korszerű, jó tárgyi felszereltséggel rendelkező épület biztosítja a nyugodt, kiegyensúlyozott munkához a feltételt a bővítés óta.
A csoportszobák természetes megvilágítása megfelelő, a mesterséges megvilágítás azonban még nem elegendő. A bútorzat nagy része új, és mobilizálható. Állaguk óvására nagy gondot fordítunk.
Az alapvető szemléltető eszközök minden foglalkozási ágban rendelkezésre állnak. A nevelési programunk céljainak és feladatainak megvalósításához eszközkészletünket tervszerűen, folyamatosan bővítjük.
 
Az óvónők munkáját segíti a szép számú szakkönyvvel rendelkező könyvtár, melyeket újabb kötetekkel gazdagítunk. A gyermekkönyvek folyamatos pótlása az óvónők javaslata alapján történik.
 
Az udvar napos, és árnyékos területeinek aránya megfelelő, nyugodt és mozgalmasabb tevékenységekre egyaránt ad lehetőséget. Felszerelése még nem optimális, de célunk, hogy megfelelő szakember segítségének igénybevételével átalakítsuk. Olyan udvart szeretnénk, ahol a mozgásképességek fejlesztése mellett a gyerekek egyéb képességei is fejlődnek spontán, ill. irányított módon. Ehhez kihasználjuk a pályázati lehetőségeket, a szülők segítségét is igénybe kívánjuk venni, valamint alapítványunk támogatását is kérjük.
 
Humán erőforrás:
Három csoportban, 11 dolgozó (7 óvónő, 3 dajka, 1 takarító – kisegítő) látja el a napi feladatokat.
Az óvónők optimális létszámban, párban dolgoznak a csoportokban. Mindannyian felsőfokú, vagy főiskolai képzettséggel rendelkeznek, a dajkák pedig dajkaképző szakiskolát végeztek.
Óvónőink érdeklődőek, nyitottak, gyermekszeretők, munkájukat felelősséggel végzik. Különféle érdeklődési körük van, a továbbképzéseken is ennek megfelelően vesznek részt. Jól kiegészítik egymást, a szakmai képzéseken szerzett ismereteket megosszák kollégáikkal.
A szervezett továbbképzés keretében, az első ötéves ciklus után megállapíthatjuk, hogy igen hasznos és hatékony időszak volt, ahol a módszertani képzés mellett megismerkedtünk az informatikával és a minőség fejlesztéssel. Egy óvónő főiskolai végzettséget szerzett, az óvodavezető szakvizsgát tett.
A nevelőmunkát segítő dajkák jól együttműködnek az óvónőkkel és egymással is. Gyermekszeretők, óvodánk rendjét, tisztaságát nagy gonddal biztosítják.

2.2  Eddigi minőségfejlesztési tevékenységek, működési eredmények:

 
A társadalmi változások az oktatás terén is éreztették hatásukat. Nevelőtestületünk szemlélete megváltozott, nyitottak lettünk az új dolgok felé, a változtatás szükségességét mi is éreztük, és fontosnak tartottuk.
A minőségfejlesztés elméletével és gyakorlatával fokozatosan ismerkedtünk meg. 2000 év szeptemberétől önállóan elkezdtük a partnerazonosítást és igényfelmérést.
2001 tavaszán pályáztunk a COMÉNIUS I. minőségfejlesztő modell szaktanácsadó segítségével való kiépítésére. A lehetőséget elnyertük, a munkát sikeresen végrehajtottuk, melyet oklevéllel ismertek el.
A minőségfejlesztés során végrehajtott mérések eredményeit felhasználjuk Helyi Nevelési Programunk átdolgozásánál.
A munka során első lépésben megtanultuk, mi a csapatmunka, hogyan lehet eredményesen együtt dolgozni.
A minőségbiztosítási rendszer kiépítése óvodánkban mindenképpen többlet feladatokat jelentett, sok időt, energiát, megváltozott szemléletet, tudatosságot igényelt. Megtanultunk kérdezni úgy, hogy az hatékony és eredményes legyen. Meg kellett tanulnunk, hogy a kézhez kapott véleményeket, válaszokat elemezni, értékelni tudjuk. Megtanultunk szembesülni eredményekkel, és hibákkal, és keresni a megoldást. Tudatosan figyelünk egymásra, gyerekekre, szülőkre, iskolára, fenntartóra… az egész óvodára. Ehhez egy szemléletváltásra volt szükség, mely megnyilvánul még abban, hogy sokkal jobb és hatékonyabb együttműködési formáink vannak.
Nagyon fontos a folyamatban, hogy a dolgozók is ismerjék egymás igényeit (vezető, óvónő, dajkák). A szemléletváltás óta amit teszünk, azt sokkal átgondoltabban, körültekintőbben, érzékenyebben és gyorsabban, olykor készségesebben tesszük. A partnerközpontúság szempontjából legfontosabb, hogy mérhető eredményeket kell nyújtanunk. Ez a fajta működés javítja a kommunikációt az óvoda kapcsolatainak minden területén, javul az információáramlás, amely elősegíti az együttműködést.

3.            INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA

3.1 Az intézmény hosszú távú nevelési elképzelései –iránya- jövőképe

 
    § Korszerű épületben elegendő, jó felszerelés, bútorzat, esztétikusan      
          kialakított környezet. Tiszta, gondozott, füves, virágos udvar, jól kialakított játszóhelyekkel, modern játékokkal. Elegendő mennyiségű fejlesztő eszköz és játék, amely egyaránt a gyermekek fejlődését szolgálják.
     §  Felkészült, önértékelésre képes, folyamatosan tanulni, megújulni akaró,     empátiára, toleranciára, mások tiszteletben tartására törekvő, magas színvonalú munkát végző óvodapedagógusi kollektíva, amely a gyermekek nevelésében a közösen elfogadott elveknek megfelelően tevékenykedik.
§      Az óvodapedagógusok munkáját segítő és kiegészítő szakképzett dajkák, akik hatékonyan vesznek részt a munkában a közös cél érdekében.
§      A sok kisgyerek, akik az óvónők által megteremtett érzelmi biztonságban élnek, színes, tevékeny, boldog napokat töltenek az óvodában. Érzelmileg, szociálisan és értelmileg eljutnak arra a fejlődési szintre, hogy képesek lesznek az iskolai feladatok teljesítésére, és nem érik őket sorozatos kudarcok az iskolában. 
§      Az óvodánk életét ismerő, rendezvényeinken részt vevő, elégedett partnerek, akikkel a folyamatos kapcsolat kölcsönösségen alapul. Számunkra ez azt jelenti, hogy legyen a munkánk erkölcsileg és anyagilag elismerve.
§      A szülők ismerik, és felelősséggel gyakorolják a törvényben előírt jogaikat és kötelességeiket, és ennek megfelelően komolyan veszik a partneri együttműködés nevelési elveit.§      A vezető óvónő menedzser tevékenységet folytatva törekszik az intézmény jobb helyzetének, a hatékonyabb pedagógiai munkájának a megteremtésére. Ez jelenti, az óvodában dolgozó emberek ösztönzését az óvoda céljainak, sikereinek az elérésére, a külső, belső feltételek, a szervezetépítés, a személyi és tárgyi feltételek racionalizálását. Megfelelő információáramlást, együttműködést, kommunikációt.   

3.2 Az intézmény értékei, nevelési elvei, elkötelezettsége, felfogása:

 
Nevelőtestületünk alapelveinek meghatározásánál abból indulunk ki, hogy
- az óvodai nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására kell irányulnia,
- a gyermeket- mint fejlődő személyiséget- különleges védelem illeti meg,
- a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, és ebben az óvodának kiegészítő szerepe van.
 
Mindezek alapján nevelőtestületünk a következő alapelveket vallja magáénak, és ezek alkotják egyéni hitvallásunkat is:
- a gyermekekért dolgozom, minden gyermeket elfogadok olyannak, amilyen;
- a gyermekeket megismerve egyéni képességeikhez, érdeklődésükhöz igazítom nevelőmunkámat;
- nevelői beállítottságomat tudatosan irányítom az empátia, tolerancia, a gyermek személyiségének tiszteletben tartása felé;
- biztonságos, nyitott, családias, érzelmekben gazdag légkört teremtek csoportomban;
- a napirendben folyamatos életszervezést, élményekre épülő játéklehetőséget biztosítok minden gyermeknek;
- arra törekszem, hogy az óvodáskor végére minden egészséges gyermek rendelkezzen a tanuláshoz szükséges készségekkel, képességekkel;
- saját módszereim szerint végzem nevelőmunkámat, de mindenkor egységes szemlélettel a „MI ÓVODÁNK”- ban gondolkodom;- a gyermekek családi hátterét megismerve a szülőkkel őszinte kapcsolat kialakítására törekszem a gyermekek mindenekfelett álló érdekének védelmében

3.3 KÜLDETÉSNYILATKOZAT

3.3.1.           Vezetői küldetésnyilatkozat
 
Az intézmény vezetőjeként a Helyi Nevelési Programunkban megfogalmazott célok megvalósításáért tevékenykedem. Következetesen képviselem közösen elfogadott elveinket és értékeinket, elvárom másoktól, hogy ezeket tiszteljék, és figyelembe vegyék.
Legfőbb törekvésem, a hozzánk járó gyermekek mindenek felett álló érdekeinek védelme, képviselete. 
Ennek megvalósulása érdekében biztosítom a humán és tárgyi erőforrások magas színvonalát. A velünk kapcsolatban álló partnerekkel kölcsönös bizalomra épülő együttműködésre törekszem.
Munkám során a gyermekek és munkatársaim érdekében cselekszem, döntéseimet felelősséggel, kellő mennyiségű és minőségű információ birtokában hozom meg. Döntéseimről tájékoztatom munkatársaimat, hogy értsék és támogassák megvalósításukat. Igénylem javaslataikat, számítok szakmai tudásukra, támaszkodom emberi értékeikre. Mert tudom, hogy „Az ember számára az a legfontosabb, hogy tudja, érezze, szükség van rá” (Jan Carlson) 
 
3.3.2.           Intézményi Küldetésnyilatkozat
    
MOTTÓNK
 
       „NEM KÁRHOZTATHATNÁNK –E AZ OLYAN KERTÉSZT,
        KI EGYARÁNT ÖNTÖZNE MINDEN NÖVÉNYT,
        MELLŐZVE SAJÁTOS TERMÉSZETÜKET?”
                                                              / FÁY ANDRÁS /
 
 
 
A 3 – 6 éves korú gyermekeket úgy vezetjük be a közösségben való együttélésbe, hogy eközben érzelmileg, értelmileg, szociálisan gazdagodjanak egyéni képességeik kibontakoztatásával.
Tesszük ezt abban a hitben, hogy nekünk kell tudni annak a módját, hogyan őrizzük meg boldog gyermekkorukat, és a mi felelősségünk, hogy ehhez biztosítsuk az intézményi feltételeket a családok megelégedésére, a fenntartóval karöltve

3.4. Fenntartói KÜLDETÉSNYILATKOZAT, minőségpolitika

 
 
 Balatonszemes és Balatonőszöd Község Önkormányzata a helyi közoktatási intézmények fenntartójaként a Nyitnikék Óvoda és a Reich Károly Általános - és Zeneiskola településpolitikai szempontból meghatározó szerepe miatt fontosnak tartja a közoktatásnak, mint helyi közszolgáltatásnak folyamatos javítását.
A közoktatás helyi minősége a közoktatási intézmények, a szolgáltatást igénybe vevők, valamint a szakmai szervezetek bevonásával kerül meghatározásra.
 
Küldetésünk, hogy a rendeltetésünkre álló összes eszközzel, valamint újabb erőforrások rendszeres feltárásával, illetve bevonásával minőségi közoktatási szolgáltatást biztosítunk a település polgárai számára.
Tesszük ezt annak érdekében, hogy a gyermekek, fiatalok és szülők nemzedékei folyamatosan megújuló, értékes és versenyképes tudást szerezzenek.
 
Ezen cél elérése érdekében Önkormányzati minőségirányítási program / ÖMIP / készült, amelyet működtetni kívánunk.
 Az ÖMIP - ben meghatározásra kerülnek a helyi közoktatási rendszer egészére, illetve az egyes intézményekre vonatkozó minőségi célok, valamint szabályozásra kerülnek azok a folyamatok, amelyek a közoktatási rendszer minőségi működése szempontjából meghatározók.

3.5.  Intézményi minőségpolitikai nyilatkozat

                    
Kinyilvánított szándékunk és törekvésünk, hogy óvodánkban a felnőtt és a gyermek egyaránt érezze jól, otthonosan magát. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek a játékon keresztül, a játékba integrált tanulással értelmileg, érzelmileg és szociálisan gazdagodjanak. Mindezt úgy tesszük, hogy életkori sajátosságaikat és egyéni képességeiket figyelembe vesszük.
A jövőben is a játék a legfontosabb tevékenység óvodánkban, ez határozza meg arculatunkat. Vállaljuk, hogy ennek érdekében, esztétikus, hívogató környezetet teremtünk, és értékteremtő környezetben, egységben dolgozunk.
Óvodánkban a minőségi munka az alapkövetelmény, melynek garanciája a dolgozóink külső és belső képzése, önképzése, a minőségirányítási rendszer működtetése, és folyamatos fejlesztése.
Partnereink érdekében folyamatosan vizsgáljuk és mérjük igényeiket, és a mérések eredményeit beépítjük az intézmény további működésébe, folyamataiba.
Felelősek vagyunk a szülők tájékoztatásáért, azért, hogy partnereinkkel összhangban az ő megelégedésükre végezzük munkánkat.
 
 
Óvodánk kinyilvánítja, hogy törvényes, szakszerű, és hatékony feladat végrehajtással működik, és szolgáltatásaink fejlesztése minden dolgozónk felelőssége.
A minőségpolitika lehetővé teszi annak garanciáját, hogy óvodánk hosszú távú céljai hatékonyan valósuljanak meg a gyakorlatban.

3.5. Az intézményre vonatkozó célok és feladatok a fenntartói elvárásoknak megfelelően

 
¨      Programkínálatával, családias légkörével, a szülök számára biztosított előzetes tájékoztatással segítse elő a legszélesebb körű óvodáztatást, és annak folyamatos fenntartását.
¨      Az óvoda saját elképzelésével járuljon hozzá az egészségnevelés községi stratégiájának kidolgozásához.
¨      A működés feltételeinek javítása érdekében a legszélesebb körben használja ki a pályázati lehetőségeket.
¨      A dolgozók szakmai képzésével, saját fejlesztésekkel folyamatosan emelje a szakmai munka színvonalát.
¨      A helyi nevelési program céljainak megfelelően biztosítsa az értékek közvetítését.
¨      Gazdag programkínálatával, változatos tapasztalatszerzési lehetőségek alkalmazásával tegye vonzóvá az óvodai életet, alapozza meg a környezet- tudatos szemléletmódot.
¨      Az óvodai gyakorlat épüljön a játéktevékenység elsődlegességére, folyamatosan biztosítsa a játékba integrált tanulási tartalmak közvetítését.
¨      Egészséges tárgyi környezetben, az életkort figyelembe vevő rugalmas napirenddel és foglalkozási formák megválasztásával járuljon hozzá a lelki egészségneveléshez, a kiegyensúlyozott személyiség kialakításához.
¨      Egyéni bánásmód alkalmazásával csökkentse a gyermekek szociokulturális környezetéből adódó hátrányokat.
¨      Biztosítsa az iskolai életmód elfogadásához szükséges tanulási készségek, képességek kialakítását, a differenciált egyéni         fejlesztés eredményeként valósuljon meg a gyermekek sikeres iskolakezdése.
¨      Az egyéni fejlesztő foglalkozások eredményeképpen a három éves korban óvodába került gyermekek 95%-a legyen 6-7 éves korára felkészült az iskolába kerülésre.
 
¨      Az egészséges életmódra nevelő tevékenységgel, tartás prevenciós foglalkozásokkal, egészségvédő programokkal és a szűrővizsgálatok propagálásával kimutatható eredményeket érjen el.
¨      A közösségi együttélés normáinak közvetítésével és életkor specifikus gyakoroltatásával segítse a közösségbe történő beilleszkedést.
¨      A gyermekek jogainak képviselete, a hátránykompenzáció érdekében a továbbképzési keret terhére történjen meg a gyermekvédelmi felelős továbbképzése. 
¨      Az intézmény és a szülők partneri együttműködése érdekében meg kell tartani a szülői értekezleteket, az óvodai rendezvények magas látogatottsági szintjét, bevonni a következetesen távol maradókat.
¨      Az intézmény, mint a Balatoni Közoktatási Társulás óvodavezetői munkaközösségének központja szakmai tapasztalatcserék szervezésével segítse a környező óvodák szakmai munkáját, módszertani fejlődését.
¨      Évenkénti ellenőrzéssel, folyamatos megfigyeléssel szűrje ki a balesetet okozó feltételeket.
¨      Növelje az óvodahasználók körében a kultúrértékek iránti fogékonyságot, az óvodások művészeti tevékenységben való aktív részvételével.
¨      Ápolja a település hagyományait, a gyermekek a lehetőségekhez és életkori sajátosságaikhoz viszonyítottan vegyenek részt települési rendezvényeken.¨      Szakmai színvonalával továbbra is biztosítsa a magas óvodáztatási arányt.

3.7   HELYI MINŐSÉGCÉLOK ÉS FELADATOK

Imtézményi célok

3.8 INTÉZMÉNYI GARANCIÁK

Az intézményi garancia a fent leírtak teljesítésével kapcsolatban elsősorban a vezető és a testület felelősségtudata és elkötelezettsége. Garanciát vállalunk arra, hogy a PDCA logika alapján működtetjük intézményünket, fontos számunkra a partnereink véleménye, mely igényeket beépítünk a napi működésbe. Vélemények alapján fogalmazzuk meg céljainkat, és team munkában valósítjuk meg az intézkedési tervben foglaltakat.
A mérésekkel kontroláljuk a teljesítményt, az eredményekkel színesítjük óvodánk életét. Egyéni és közösségi minőségirányítási tudásunkat fejlesztjük. Tudatos önképzésen keresztül gazdagítjuk közösségünk minőségirányítással kapcsolatos szemléletét.

4.    INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER

(a minőségpolitika végrehajtása)

4.1              Időterv a feladatok ütemezésére (Munkakezdet: 2003. október 01.)

4.2           Szabályozások

Az intézményi szabályozások tartalmi összehangolása

Stratégiai szint 1. Minőségpolitika         Szervezeti struktúra Támogató szervezet			M I N Ő S É G I R Á N Y Í T Á S I P R O G R A M
Stratégiai szint 2. Minőségfejlesztési rendszer   A vezetés felelőssége Jogszerű működés Vezetői ellenőrzés   Nevelési tevékenységek mérése Szakmai innovatív fejlesztő értékelés A gyermekek egyéni fejlesztése   Intézményértékelés Nevelési program értékelése Partneri igény-elégedettség mérés Irányított önértékelés
Operatív szint	Szervezeti szint	Csoportszint
Támogató folyamatok   Betanítási, kiválasztási rend   Humán- tárgyi erőforrás fejlesztés   Ösztönzési rendszer	Éves munkaterv  Éves minőség-fejlesztési terv Belső értékelő munkaközösség terve     Gyermekvédelmi feladatok terve	Nevelési tervek Tevékenységi tervek A gyermekek egyéni fejlődést- fejlesztést tartalmazó terve

4. 2. 1  Az intézményvezetés felelőssége és elkötelezettsége
 
         A fejezet célja:
azoknak a fogalmaknak a meghatározása, amelyek az óvoda céljainak és feladatainak megfogalmazásánál időszakosan vagy folyamatosan, rendszeresen felmerülnek.
 
         Fogalom meghatározások:
Þ Intézményvezetés – óvodánkban a döntéshozó testületbe az óvodavezető, az óvodavezető- helyettes, a munkaközösség vezető, valamint a minőségfejlesztő csoport vezetője tartozik.
 
Þ Jogi követelményeknek való megfelelés – mindazon jogszabályoknak való megfelelés, amelyek az óvoda működését, életét meghatározzák.
 
Þ Jogszabálynak minősülnek- az országos törvények, rendeletek, az óvoda számára előírt szabályozó dokumentumok, a fenntartó által kiadott rendeletek és szabályzó dokumentumok.
 
Þ Stratégiai tervezés – átfogó tervezés, hosszabb távra, minimum 5 évre szól, meghatározza az óvodai nevelés minden aspektusát.
 
Þ Ellenőrzés – olyan eljárás, amely előre meghatározott kritériumok meglétét vagy hiányát vizsgálja (nem minősít).
 
Þ Értékelés – előre meghatározott szempontok szerint számszerűsíthető indikátorokkal jelzi egyes intézményi teljesítmények mennyiségét, minősíti a szintet, fejlesztési irányokat határoz meg.
 
4.2.1.1             Jogi követelmények, jogszerű külső és belső működés
 
Óvodánknak és az óvodahasználóknak is érdeke, hogy biztonságos körülmények között, lehetőleg azonos színvonalon folyjék a munka. A kiszámíthatóságot, a szervezeti kereteken belüli működést a jogi szabályozás segítségével valósítjuk meg.
         Az óvodavezetés feladata a jogszerű külső és belső működés biztosítása.
        
         Ennek érdekében a vezető:
-         felelős a jogszerű megfelelőségért, működésért;
-         gondoskodik az óvoda életét meghatározó dokumentumok, szabályzatok jogszerű frissítéséről;
-         felelős az összes belső jogszabályokhoz való hozzáférhetőségért;
-         felelős azért, hogy minden érintett dolgozó megismerje azokat;
-         felelős azért, hogy minden érintett dolgozó betartsa a megismert jogszabályokat.
 
A teljesülés érdekében az óvodavezető a következő minőségügyi eljárást adja ki.
 
Az eljárás száma: EL. 1
           Címe: Jogi követelmények
 
Célja: intézményi szinten biztosítani a jogszabályi megfelelőséget és frissítést, hozzáférhetőséget, megismerést és betartatást.
Hatókör: az óvodában alkalmazottak
Felelős: óvodavezető

Az óvoda életét szabályzó dokumentumok az óvodavezető irodájában zárt szekrényben megtalálhatók. Minden dolgozó számára biztosított a dokumentumokhoz való hozzáférés, melyeket munkaidőben megtekinthetnek.
A dokumentumokat az óvodából kivinni tilos. A jogszabályi változások figyelemmel kísérése, és a belső frissítés az óvodavezető kötelessége. A frissítést követő 5 napon belül az óvodavezető köteles tájékoztatni a munkatársait a jogszabályi változásokról, akik a megismerést aláírásukkal igazolják.
A szülői tájékoztatás a részükre felállított hirdetőn és a minőségbiztosítási falon történik.
 
Az óvoda életét meghatározó törvények, rendeletek, jogszabályok, melyeket a dolgozóknak ismerniük kell:
lásd 1. sz. melléklet
 
4.2.1.2 Tervezés
 
4. 2. 1. 2.1  Stratégiai tervezés
Annak érdekében, hogy az óvoda működése összehangolt, és az intézményi fejlesztések egységesek legyenek, az óvodavezető tervezési stratégiát készít.
 
Ennek megfelelően:
-         az óvodavezető minőségpolitikát határoz meg, küldetésnyilatkozatot fogalmaz meg;
-         stratégiai fejlesztési irányokat dolgoz ki, melyben azt is rögzíti, hogy milyen partneri körnek, milyen szolgáltatást kíván nyújtani;
-         a konkrét, mérhető célokat éves munkatervben is rögzíti;
-         tervezi a stratégia időszakos feladatait és ellenőrzésének folyamatát.
 
A teljesülés érdekében az óvodavezető a következő minőségügyi eljárást adja ki.
Az eljárás száma: EL. 2
Címe: Stratégiai tervek elkészítésének rendje.
                   Célja: a tervezési folyamatok hosszú távú, dokumentált meghatározása.
Az intézményi működés kiszámíthatóságának biztosítása, amelyben meghatározásra kerülnek a célok eléréséhez vezető utak és módszerek, az elérhető eredmények, teljesítmények rögzítésre kerülnek, az előzetes vezetői döntéssel kiválasztott végrehajtási változat részletei kimunkálásra kerülnek.
                                                                                                               Hatókör: az óvodával kapcsolatban álló közvetlen partnerek
                                                                                                               Felelős: óvodavezető

A Helyi Nevelési Program óvodánk átfogó, globális, stratégiai terve. Hosszabb időre meghatározza az intézmény nevelési célkitűzéseit, feladatait. Határozatlan időre készül el az óvodai nevelés országos alapprogramja és a közoktatási törvénynek megfelelően. A nevelőtestület fogadja el, a Szülői Szervezet és az Óvodaszék egyetértési jogot gyakorol, a fenntartó hagyja jóvá.
Az elfogadás után nyilvánosságra kell hozni, és hozzáférhetővé kell tenni.
Módosítására sor kerül, ha a nevelőtestület 2/3-a kezdeményezi, megváltozik a használók köre, a program eredményessége, hatékonysága indokolja, vagy törvényi, jogszabályi változás teszi szükségessé.
 
A Minőségirányítási program tartalmazza az óvoda küldetésnyilatkozatát, a minőségpolitikai nyilatkozatot, mérhető minőségcélokat, és a minőségirányítási rendszert. A MIP-et az óvodavezető készíti el a dolgozók bevonásával. A Szülői Szervezet és az Óvodaszék egyetértési jogot gyakorol, és a fenntartó jóváhagyásával válik végrehajthatóvá. Összhangban áll az óvoda életét meghatározó dokumentumokkal. Elfogadása után nyilvánosságra kell hozni, és hozzáférhetővé kell tenni.
 
A küldetésnyilatkozat óvodánk értékeit, alapelveit, célkitűzéseit hosszú távra fogalmazza meg. Elkészítésében az egész dolgozói kör részt vesz. Összhangban áll a Helyi Nevelési Programunkban megfogalmazottakkal.
A minőségfejlesztési falon mindenki számára olvasható.
 
A vezetői pályázat az óvodavezető stratégiai elképzeléseit, célkitűzéseit tartalmazza. A vezetői pályázatot a pályázó készíti el, melyet össze kell hangolnia az intézményi dokumentumokkal. A nevelőtestület véleményének figyelembe vételével a Képviselőtestület fogadja el. Időarányos lebontása az óvoda éves tervében található meg.
 
 
4.2.1.2.2 Az éves munkaterv elkészítésének rendje, tartalma
 
Célja: a perspektivikus tervekből lebontott időarányos, konkrét célok és feladatok rendszerének nyomon követése.
Hatókör: alkalmazotti kör
Felelős: óvodavezető
Határidő: minden év augusztus 25.
 
Az eljárásrend száma: EL. 3
Címe: Az éves munkaterv készítésének eljárásrendje.
 
Minden év augusztus 25-ig az óvodavezető köteles elkészíteni és a nevelőtestület számára nyilvánossá tenni az elkészült munkatervet. A tanévnyitó nevelőtestületi értekezleten érdemi vitára kell bocsátani. A véleményeket, hozzászólásokat név szerint feljegyzésben kell dokumentálni.
A nevelőtestület 90%os elfogadása szükséges a munkaterv jóváhagyásához. Célszerű megismertetni az alkalmazotti közösséggel.
Az elfogadást követő naptól az éves terv érvénybe lép, a nevelőtestület hajtja végre úgy, hogy az óvónők lebontják a saját csoportjukra. 
Minden csoport megkapja írásban rögzítve a munkatervet, melynek egy példánya az óvodavezetői irodában is folyamatosan megtekinthető. Egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak.
Az éves munkaterv teljesültségét évente kétszer vizsgálni és dokumentálni kell az ellenőrzési lapon. A korrekciós terv kidolgozásához a nevelőtestület 90 %-os hozzájárulása kell.
 
Az óvodavezetőnek az éves munkaterv elkészítésénél a következő dokumentumokat kell figyelembe venni:
-         a tanévzáró értekezleten elhangzottakat;
-         a minőségfejlesztés során felmért igényeket, elvárásokat;
-         a MIP-ből származó aktuális évre szóló feladatokat;
-         a szakmai munkaközösségben felmerült gondolatokat;
-         a vezetői pályázatból adódó feladatokat.
 
 
Az éves munkaterv tartalma:
         1. Fejlesztési terv:          személyi feltételek
                                               tárgyi feltételek
 
         2. Pedagógiai terv:           nevelési célok, feladatok
                                               gyermekcsoportok létszáma
                                               csoportszervezés
 
         3. Működési terv:            nevelési év rendje
                                               szünetek időpontja
                                               nevelés nélküli munkanapok
                                               értekezletek
                                               ünnepek, ünnepélyek
                                               szülőkkel kapcsolattartás
                                               továbbképzés
                                               munkarend
                                               az óvoda kapcsolatai
                                               óvodán belüli megbízatások
 
         4. Ellenőrzési terv:                   ellenőrzés rendje
                                               ellenőrzési szempontok

4.2.2 Nevelés-oktatás
 
4.2.2.1 A vezetői ellenőrzés rendje, szabályai
 
A fejezet célja: az intézményen belül a működéssel, ellenőrzéssel kapcsolatos hatáskörök meghatározása és nyilvánvalóvá tétele. 
 

Óvodánk vezetési szerkezete

 Az ellenőrzés fogalma:

Az intézmény működésének, a feladatellátás megfelelőségének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési program alapján.

Az ellenőrzés a hatékony működést segíti elő, a tények okait keressük, célja, a hiányok pótlása, a hibák javítása, az eredmények és a hatékony módszerek megjelenítése.

Az intézményi ellenőrzés-értékelés átfogó rendszere

Az ellenőrzés módszerei, eszközei:
         ° csoportos vagy egyéni interjú
         ° helyszíni megfigyelés
         ° beszámoltatás
         ° dokumentumelemzés
 
         ° mérések, számítások
 
Az ellenőrzés során használt mutatók:
         igen/nem
         teljesült/nem teljesült

BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERV

Jelmagyarázat:

V          Óvodavezető
H         Óvodavezető- helyettes
MI       Minőségfejlesztési cs. v.
MU       Munkaközösség-vezető

Az óvodában folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az óvoda belső szabályzataiban (elsősorban a helyi nevelési programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirendben) meghatározott előírásoknak megfelelést vizsgálja.
 
Az óvodai belső ellenőrzés rendjét a HNP- ben foglaltakon túl az SZMSZ, illetve az éves munkaterv részeként összeállított vezetői ellenőrzési terv határozza meg.
 
 
 
A nevelőmunka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végzik:
a.)   óvodapedagógusok esetében: az óvodavezető, a munkaközösség vezető, a munkaközösség, a minőségbiztosítási team,  az óvodavezető által megbízott óvodapedagógus, valamint külső szakértők,
b.)  a nevelőmunkát segítő dajkák körében az óvodavezető és helyettes,
c.)   a gyermekek esetében: az óvodapedagógusok, valamint külső szaktanácsadók és szakértők.
 
A nevelőmunka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki:
-         Az óvónő- gyermek kapcsolatra, a gyermek személyiségének ismeretére, tiszteletben tartására, fejlesztésére.
-         A dajka és óvónő, dajka és gyermek kapcsolatra.
 
a.) Az óvónők nevelőmunkáján belül:
-         A szülőkkel való kapcsolattartásra.
-         A nevelőmunka színvonalára:
       l az óvónő előzetes felkészülése és tervező munkája,
l a nevelőmunka felépítése és szervezése,
l az alkalmazott módszerek,
l a gyermekek ellenőrzése és értékelése,
l a nevelőmunka dokumentálása- csoportnapló, gyermekek megfigyelési lapja, fejlesztési tervek, családlátogatási feljegyzések,
-         A gyermekvédelmi feladatok ellátására.
 
     b.) A dajkák nevelőmunkát segítő tevékenységén belül:
-         A feladatok elosztására, megbeszélésére, értékelésére, a gyermekekkel kapcsolatos bánásmódra, kommunikációra, viselkedésre.
 
c.)   A gyermekek fejlődésének terén:
- a gyermekek személyisége,
- viselkedése, szokásrendje,
- értelmi, érzelmi, akarati tulajdonságai,
- testi fejlettsége.
 
Az óvónők nevelőmunkájának és a nevelést segítő dajkák munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított vezetői ellenőrzési terv alapján.
 
A gyermekek fejlődésének nyomon követése, ellenőrzése folyamatosan történik az óvoda helyi nevelési programja és a fejlesztés tartalma a kis-, középső-, nagycsoport számára című terv, valamint a havi nevelési tervek alapján.
 
 
Az ellenőrzés a feladatok rendszeres, hibátlan, és színvonalas teljesítésének megállapítására irányul.
Az ellenőrzés akkor jó, ha konkrét, objektív, folyamatos és tervszerű.
 
Az ellenőrzés rendszerének működtetésében megelőző vagy javító intézkedéseket hoz a vezető, melynek hatását szintén méri.
Ennek érdekében az intézmény vezetője a következő minőségügyi eljárást adja ki.
 
 
Az eljárás száma: EL. 4
Címe: Az intézményi ellenőrzés rendszere
Hatóköre: alkalmazotti kör
Felelős: óvodavezető
 
Szabályozás:
Óvodánkban az ellenőrzés az éves szintre lebontott ellenőrzési terv szerint történik.
Az ellenőrzést az óvoda vezetősége végzi az ellenőrzési tervben meghatározott feladatmegosztással. Az ellenőrzés megtörténtét, az ellenőrzést végző személy az „Igazolás” rubrikába kézjegyével igazolja.
A vezetőség tagjai az ellenőrzés lebonyolítását követően írásban beszámolnak tapasztalataikról az óvodavezetőnek. A beszámolóban megfogalmazzák korrekciós javaslataikat.
 Az érintettek tájékoztatása az ellenőrzés tapasztalatairól az óvodavezető feladata. Az ellenőrzésről feljegyzés vagy jegyzőkönyv készül, melyet megbeszélés után az ellenőrzött dolgozó aláírásával tudomásul vesz.
 A szükséges intézkedéseket a beszámolókat követően az óvodavezető teszi meg, és meghatározza az utóellenőrzés idejét.
 A nevelőmunka területén a „csoportlátogatások” lebonyolításáról külön terv és feljegyzés készül meghatározott szempontok alapján, mely az éves munkaterv része.
 
 
 
 
4.2.2.2 A vezetői, intézményi értékelés rendje, szabályai
Az intézményi értékelés rendje
Az értékelés folyamatszabályozó tevékenység, melynek közép pontjában minden esetben az eredményesség és a minőség áll.
Célja: ezek javítása, a rendszer egészének vagy egyes elemeinek és funkciójának fejlesztése.
Az értékelés az intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott célkitűzések összehasonlítása az intézmény működésének és pedagógiai tevékenységének eredményeivel.
 
Az éves működés értékelése:
-         beszámolók az éves működés teljesültségéről;
-         a vezetői ellenőrzés eredményei;
-         az évközben végzett mérések eredményei, mutatók;
-         megváltozott eredmények mutatói (ok feltárás);
-         gyűjtött partneri visszajelzések alapján történik.
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                          
A vezetői értékelés területei
-         az intézmény feltételrendszere;
-         gazdálkodás;
-         törvényesség, tanügyigazgatás;
-         célok, tervek teljesültsége;
-         nevelő/oktatómunka eredménye, hatékonysága;
-         az intézmény, mint szervezet (klíma, vezetés);
-         partnerek elégedettsége, kapcsolattartás;
-         gyermekvédelmi tevékenység;
-         gyermekbalesetek megelőzése.
 
Az értékelés szempontjai:
-         az igényeknek megfelelő-e a nevelési-oktatási kínálat;
-         az intézmény működésének hatékonysága;
-         teljesülnek- e a fenntartó által kitűzött minőségcélok;
-         teljesülnek- e az intézmény által vállalt minőség és pedagógiai célok;
-         mennyire eredményesek az intézmény egyéni arculatát mutató tevékenységek;
-         milyen a nevelőmunka eredményessége;
-         milyenek a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkózatásának eredményességi mutatói;
-         milyenek a valamilyen területen tehetséges gyermekek eredményességi mutatói;
-         mennyire szakszerűek az óvodai dokumentumok;
-         biztosítottak-e a törvényes működés garanciái;
-         milyen a partnerek elégedettsége;
-         hogy érzik magukat a dolgozók a szervezetben;
 
Mérési, értékelési módszerek:
-         dokumentumok elemzése
-         megfigyelések, látogatások
-         ellenőrzésekről vezetett feljegyzések
-         kérdőívek alkalmazása
-         tesztek, mérések eredményei
-         intézményi klíma
-         vezetői eredményesség és elfogadottság vizsgálata
-         a család és óvoda kapcsolatának feltérképezése
-         nevelési módszerek vizsgálata
-         interjúk különféle csoportokkal vagy egyénekkel
-         támogató/gátló erők felmérése
 
Óvodánkban működésünk, munkánk értékelése- önértékelésünk- évente történik.
Célja: az intézmény és az egyén erősségeinek, és fejlesztendő területeinek feltárása.
Ennek teljesülése érdekében az óvodavezető a következő minőségügyi eljárást adja ki.
 
Az eljárás száma: EL. 5
Címe: Az intézményi értékelés rendje
Hatóköre: alkalmazotti kör
Felelős: óvodavezető
 
Szabályozás:
Az óvoda vezetése eljárásrendet ad ki, mely tartalmazza az önértékelést. Formái – egyéni és intézményi irányított önértékelés. Az egyéni önértékelést évente végezzük el. Az irányított önértékelést 3 évente végezzük el az EFQM modell alapján.
Kiterjedése:
-         az intézmény adottságai,
-         a folyamatok eredményessége, hatékonysága,
-         a folyamatos fejlesztés eredményei az óvodában,
-         a szervezeti kultúra fejlesztése terén elért eredmények.
 
 
 
Az óvodánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelőmunka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az óvoda helyi nevelési programjában megfogalmazott célkitűzéseknek.
A nevelőmunka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hiányosságokat, és így ösztönözze az óvónőket a hibák javítására, a nevelőmunka fejlesztésére.
 
Az óvodánkban folyó nevelőmunka értékelése a következő területekre terjed ki:
-         az intézmény nevelőmunkájának értékelésére,
-         az óvónők nevelőmunkájának értékelésére,
-         a nevelést segítő dajkák elsősorban gondozást segítő munkájának értékelésére,
-         a gyerekek személyiségfejlődésére, magatartására és viselkedésére.
 
 Az intézmény munkáját az óvodavezető minden tanév végén, valamint az óvodavezetői megbízás lejártakor – a szülők, óvónők, dajkák, gyerekek véleményét figyelembe véve átfogóan értékeli.
 
 A munka intézményi szintű értékelésének szempontjai:
- tárgyi felszereltségünk alakulása, gazdálkodásunk
- személyi feltételeink alakulása- gyermeklétszám, nevelőtestületünk jellemzői,
- nevelőmunkánk, iskolai életre való felkészítés óvodánkban .
 
 Az óvodai nevelőmunka ellenőrzésének, értékelésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként:
 
Az óvónők és a dajkák körében:
-         A dolgozók elégedettségének és igényének vizsgálata          ( évente)
Felelős: az óvodavezető
-         SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása (évente)
Felelős: az óvodavezető
-         Az óvónők értékorientációs vizsgálata (öt évente, az óvodavezetői megbízás lejárta előtti tanévben, valamint a helyi nevelési program felülvizsgálata vagy módosítása esetén)
Felelős: az óvodavezető
 
 Az óvónők nevelőmunkájának értékelését az alábbiakban a következő szempontok alapján az óvodavezető, a szakmai munkaközösség vezető, a minőségfejlesztési team vezetője folyamatosan szóban és írásban végzik.
    
 Az értékelés szempontjai:
§ Napi nevelőmunkájában-
-         tudatosság a gyermekek egyéni fejlesztésének stratégiájában- egyéni fejlesztés dokumentumai,
-         differenciálás a módszerekben, szervezeti formákban a gyermekek ismeretében- lassabban és gyorsabban haladó gyermekekkel is,
-         türelem, kivárás, messziről figyelemmel követés, feltételek biztosítása a fejlődéshez – mennyire jellemző?
-         a bizalom, az ösztönzés, a felkínálás, megbeszélés az óvónő stílusának része-e,
-         verbális és nonverbális kommunikációja,
-         az óvónő rendelkezik-e önjutalmazó készséggel, vagy mindig külső megerősítésre vár?
-         bevallja és elfogadja- e kudarcait, mínuszait, nem hárítja- e azt másra, és törekszik- e azok korrigálására?
 
§ Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében.
-         szerepvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban,
-         részvétel a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban,
-         szakmai anyagok, fejlesztő eszközök, mérőeszközök kidolgozása, közreadása,
-         részvétel a szakmai döntések előkészítésében- saját ötletek, megfelelő elemzőkészség, vitakészség, önálló vélemény,
-         belső továbbképzések, bemutatók szervezése, megtartása,
-         továbbképzéseken való részvétel, önképzés,
-         a továbbképzéseken tanultak hasznosítása a munkában, közreadása a nevelőtestület tagjainak,
-         pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége, megvalósításukban való tevékenység,
-         az óvodai alapítvány működésének segítése,
-         az óvodai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítása.
 
§ Egyéb feladatvállalások:
-         díjazás nélküli feladatok vállalása (szertár, beszerzések, stb.)
-         a pályakezdő vagy óvodánkba újonnan bekerült óvónők munkájának, beilleszkedésének segítése,
-         pontos adminisztrációs munka,
-         önként vállalt feladatok az óvodai közösség életének alakításában (rendezvények, kötetlen összejövetelek szervezése)
-         az óvoda képviselete a szülők, a fenntartó, a község lakói felé- rendezvényeken való részvétel, cikkek írása a helyi újságba az óvoda életéről,
-         aktív részvétel, tisztségek vállalása a község társadalmi, kulturális, stb életében,
-         bekapcsolódás az óvodán kívüli szakmai- pedagógiai, illetve érdekképviseleti tevékenységekbe,
-         idegen nyelv ismerete, nyelvvizsga.
 
az óvónők önértékelést végeznek minden tanév végén az alábbi szempontok szerint:
-         felkészülés a nevelőmunkára, tervező, szervező munka, kapcsolattartás a közvetlen munkatárssal,
-         kapcsolattartás a szülőkkel a gyermekek fejlődése érdekében,
-         kapcsolat a gyermekekkel- egyéni fejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás, másság elfogadása,
-         feltételek biztosítása a csoport otthonossá tételéhez,
-         dokumentáció vezetése, felhasználása,
-         önképzés, szakmai műveltség fejlesztése,
-         kapcsolat a munkatársakkal,
-         egyéb eredmények és hiányosságok- „ami fontos és amit szeretnék”!
 
A nevelőmunkát segítő dajkák munkáját folyamatosan értékeli a vezető helyettes szóban és írásban.
-         Az óvónővel való kapcsolat- feladatok végzése, együttműködés, feltételek, eszközök biztosítása, kezelése.
-         A gyermekekkel való bánásmód, kommunikáció, viselkedés.
 
A nevelőmunkát segítő dolgozók is évente egy alkalommal, tanév végén adnak önértékelést saját munkájukról az alábbi szempontok alapján
- napi tevékenységében a munkaköri leírásban szereplő feladatokat milyen szinten, milyen gyakorisággal végzi,
         - milyen a kapcsolata az óvónőkkel,
         - milyen a kapcsolata a gyerekekkel.
 
                                                                                                                                                                                                                              
  A szakmai teamek működésének szabályai, rendje
Óvodánkban a szakmai munka színvonalának emelése, a munka hatékonysága érdekében szakmai munkaközösséget működtetünk.
 
Ennek érdekében az óvodavezetés a következő eljárásrendet adja ki.
Az eljárás száma: EL. 6
Címe: A szakmai munka működésének szabályai
Hatóköre: a nevelőtestület
Felelős: óvodavezető
 
Célja: a szakmai munka szintjének emelése, önelemző, elemző, értékelő képesség fejlesztése, szakmai értékképzés teremtése.
Pályakezdő nevelők segítése. Az óvoda eszközellátottságának növelése.
 
Óvodánkban hagyományosan egy munkaközösség működik, melynek tagja a nevelőtestület minden óvónője.
Minden évben a tanévnyitó értekezleten megválasztjuk, vagy ujjá választjuk a szakmai munkaközösség vezetőjét. Javaslatot teszünk témákra, majd meghatározásra kerülnek az adott évben elvégzendő feladatok. A munkaközösség vezetője elkészíti az éves tervet, melyet a nevelőtestület megvitat, majd elfogad. A tanév végén az éves tevékenységről a munkaközösség vezetője beszámolót készít, mely az intézmény éves beszámolójának részét képezi.
 
 4. 2. 2. 3 A nevelési tevékenység tervezése, értékelése
 
Þ A gyerekekre vonatkozó éves pedagógiai tervezés és mérés, értékelés rendszere
Cél: a nevelőtestület meghatározza a tervezés, értékelés és mérés általános követelményeit, a mérési területeket, a méréshez használt eszközöket, a mérés szabályozását, a kapott adatok értelmezésének és hasznosításának módját.
 
Ennek érdekében az intézmény vezetése a következő minőségügyi eljárásokat adja ki.
 
Az eljárás száma: EL. 7
Címe: A gyermekek mérésének, értékelésének rendje.
Hatóköre: nevelőtestület és a gyerekek
Felelős: óvodavezető
 
Óvodánkban a nevelőmunka tervezésénél a HNP-ben megfogalmazott céloknak és feladatoknak való megfelelést vesszük figyelembe.
Minden év szeptember 15-ig az egyes csoportok óvónői elkészítik az adott csoportra vonatkozó terveiket. A nevelőmunkát a kisebb gyermekeknél rövidebb időszakra, a nagyobb csoportoknál negyed évre tervezik meg. A tanulást heti bontásban tervezik, és a heti váltás miatt naponta megbeszélik a teljesülést és a tapasztalatokat.
Az egyes gyermekekre szóló fejlesztési terveket együtt készítik el a csoportban dolgozó óvónők, és a bejegyzéseket minden alkalommal megbeszélik, értékelik, és meghatározzák a további feladatokat.
 
A gyermekek fejlettségének megismeréséhez az alábbi méréseket végezzük:
Ä A gyermeki elégedettség mérése:
Ÿ Nagycsoportban a Mit szeret és mit nem a gyermek az óvodában, és mit szeretne még csinálni? című segédanyag felhasználásával (évente)
Felelős: a csoportban dolgozó óvónők
        Ä  A gyermek neveltségi szintjének, fejlettségének mérése:
A mérés folyamatos, egy-egy mérés adott pillanatot rögzít- a gyermek aktuális fejlettségét mutatja. Alapérték, hogy a gyermek saját üteme szerint fejlődhet, tehát önmagához mérten kell megvalósítani a fejlesztést és mérni a fejlődés- fejlesztés eredményeit. Három (négy) év alatt vállaljuk a fejlesztést, tehát a gyermekről csak 6 (7) éves korban adunk írásos nyilatkozatot. Az óvodai nevelésben leggyakrabban használható eszköz az eredményesség kimutatására a tapasztalati mérce.
 
Mérési pontok:
tBemenetmérés                 óvodába lépéskor                               
tKimenetmérés                  6 – 7 éves korban                                                                                                                                
tA két mérés között évente két alkalommal mérünk novemberben és áprilisban. Ez alapján határozzák meg az óvónők a fejlesztési feladatokat egyénre szabottan.
t Iskolaérettség mérése: Nem tartjuk szükségesnek valamennyi iskolába lépő gyermek felmérését külön. A folyamatos megfigyelés és a gyermekek fejlődésének nyomon követése és írásbeli rögzítése elegendő alapot nyújt az óvónőknek az iskolaérettség megállapítására. Azoknál a gyermekeknél, akiknek megítélésében bizonytalan az óvónő, szükségesnek tartjuk a vizsgálat lefolytatását. Ilyenkor vesszük igénybe a nevelési tanácsadó fejlesztő pedagógusainak segítségét is, vagy súlyosabb esetben a tanulási képességeket vizsgáló és rehabilitációs bizottság vizsgálatát kérjük.
Felelős: a csoportokban dolgozó óvónők
 
A mérés dokumentációja:
-         csoportnapló à nevelési- tanulási tervek- a fejlesztés tartalma
       korcsoportonként,
    à az óvónő feljegyzései a csoportról és az egyes gyerekről- napi konkrét bejegyzések, egyezményes jelek mutatják az eredményeket, hiányosságokat,
à mérési eredmények.
-         személyiséglap- a gyermek óvoda előtti életéről szól- a szülő tölti ki.
-         megfigyelőlap- a gyermek fejlődéséről ad információt- novemberben és áprilisban történik bejegyzés.
-         felvételi és mulasztási napló: a gyermek betegségeiről, hiányzásairól ad képet.
-         felmérő lapok- általában témák zárásakor a gyermek tudásáról ad információt.
-         családlátogatási feljegyzések- a gyermek otthoni hátteréről szól.
 
 A mérésekhez felhasznált tesztek, feladatlapok, felmérőlapok, kérdőívek megtalálhatók a HNP függelékében.
 
·  A gyermekek személyiségfejlődésének, magatartásának, viselkedésének értékelését az óvónők folyamatosan a helyi nevelési programunknak megfelelően a fejlesztés tartalmában található feladatok és a fejlődés várható jellemzőinek figyelembevételével végzik.
 
· A nevelőmunkát havonta( negyed évente) és év végén értékelik az óvónők
A tanulást egy-egy téma lezárásakor, félévkor és év végén értékelik- a gyermekek értékelése konkrét és személyre szóló.
A megfigyelési lapra a csoportnapló bejegyzései és az egyéni fejlesztési tervek megállapítása segítségével kerülnek értékelések
A megfigyelési lapra az alábbi szempontok alapján történik az értékelés:
- a beszoktatási időszakában- családtól való elszakadása-
                  - milyen gyorsan lép kapcsolatba óvónővel, gyerekekkel,                       
                  - a játékeszközök lekötik-e
                  - mi vigasztalja meg
-         beszédképesség és beszédfejlettség szintje- a nyelvi fejlettség mutatói
-         szociális fejlettség- kapcsolat teremtés felnőttekkel, társakkal, beilleszkedése a tevékenységbe, feladat megértése, feladattartása, érzelmi élete,
-         szociális érettség- önállóság, feladatvégzés, munkatempó, válasz a tevékenységek akadályozására,
-         értelmi fejlettség- tárgyak csoportosításának mutatói, időbeli relációk felismerésének mutatói, figyelem jellemzői, motoros feladat verbális visszaadása,
-         mozgásfejlettség, testséma, finommotorikus koordináció fejlettsége,
-          téri tájékozódás, térbeli mozgás fejlettsége,
-         magasság,
-         testsúly
 
 
 A Helyi Nevelési Program és a Minőségirányítási Program beválás- vizsgálata
 
Cél: az intézményvezetés gondoskodik a pedagógiai tevékenység konkrét, nyomon követhető és az összehasonlítást biztosító mérési gyakorlatáról. A mérési rendet eljárásrendben szabályozza.
 
A HNP és a MIP beválás-vizsgálata, fejlesztése:
Az intézményvezetés meghatározza :
-         milyen rendszerességgel és milyen módszerrel történik a fenti dokumentumok beválásának vizsgálata;
-         a HNP milyen kiegészítő tevékenységeket és szolgáltatásokat nyújt a kötelező foglalkozásokon kívül a partneri igényeknek megfelelően;
-         mikor, milyen eljárással, hány %-os véleménnyel történhet a HNP és a MIP módosítása.
 
A vezetés a következő minőségügyi eljárásrendet adja ki:
Az eljárás száma: EL. 8
Címe: A HNP és a MIP beválás- vizsgálata
Hatóköre: nevelőtestület
Felelős: óvodavezető
 
 Az óvoda helyi nevelési programjának ellenőrzése, értékelése:
Az értékelés ideje:  3 évenként.
Az értékelést végzik: óvodavezető, munkaközösség vezető, minőségfejlesztési team vezetője
A nevelőtestület felkéri az óvodaszéket, hogy három évente átfogóan elemezze a programban leírtak gyakorlati megvalósulását.
 
Szempontok a program gyakorlati hatásának értékeléséhez:
a.)   A gyermekek neveltségében megjelennek-e a tervezett fejlesztő hatások?
b.)  Milyen eredményeket hozott a helyi program a kommunikáció terén, egészséges  életvitelben, környezetszemléletben?
c.)   Történtek- e változások a helyes viselkedési normák alakulásában?
d.)   Mennyire biztosították a tapasztalatszerzés játékos lehetőségeit, a sokszínű tevékenységi formákat?
e.)   Mennyire fokozódott a nevelőtestület munkakedve, pedagógiai kultúrája?
f.)   Mit mutatnak a szülők visszajelzései?
g.)   Rendelkezik-e a szülő kellő információval az óvoda nevelési programjáról?

 
 
 
 
HNP felülvizsgálat 4 éves program felülvizsgálat menete

4. 3 Partnerkapcsolatok irányítása

Minőségirányítási rendszer működtetése az intézményen belül

4. 3. 1 A minőségirányítási rendszer kiépítését vezető támogató szervezet ill. felelős személy tevékenységének szabályai
 
Célja: A MIP kiépítésének szabályozása, a folyamatos, tervszerű, szervezett, zökkenőmentes munkavégzés biztosítása, az ismételhetőség, összehasonlíthatóság biztosítása, a MIP kiépítéséhez személyi feltételek biztosítása.
 
Felelősségi körök:
Az óvodavezető Minőségfejlesztő Támogató Csoportot hoz létre. A támogató csoport a megbízását egy nevelési évre kapja.
A Támogató csoport - vezető: felelős a MIP bevezetéséért, működtetéséhez szükséges feltételek biztosításáért és nyomon követéséért. Irányítja és kontrollálja a MIP kidolgozását és gyakorlati működtetését. A fejlesztési tervekben vállalt feladatok teljesítésére alakult teamek munkáját támogatja.
A Támogató csoport tagjai: aktívan részt vesznek a MIP kidolgozásában és működtetésében, segítik a támogató csoport - vezető munkáját. A támogató csoport – vezető távolléte esetén, ha szükséges, átveszik annak felelősségi körét.
 
Fogalom meghatározások:
Minőségfejlesztési támogató csoport – vezető: az az óvodapedagógus, aki a Nyitnikék Óvoda nevelőtestületén belül, a nevelőtestület megbízásából, az óvodavezető támogatásával felügyeli a MIP kiépítését és gyakorlati működtetését.
 
Minőségfejlesztési támogató csoport tagja: az az óvodapedagógus, aki a Nyitnikék Óvoda nevelőtestületén belül , a nevelőtestület megbízásából, az óvodavezető támogatásával segíti a minőségfejlesztési támogató csoport vezetőjének a munkáját a MIP kiépítésében és gyakorlati működtetésében.
 
  
KOMMUNIKÁCIÓS TERVRAJZ

 
 
Szervezeten belüli kommunikáció

Intézményvezető 

Támogató csoport vezetője

Támogató csoport koordinátora

Nevelőtestület többi tagja

A támogató csoporton belüli kommunikáció

Támogató csoport vezetője

Támogató csoport koordinátora

Támogató csoport dokumentum és minőségellenőre

A folyamatos, tervszerű, szervezett munkavégzés biztosítása érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárást adja ki:
 
Az eljárás száma: EL. 9.
Címe: A minőségirányítási rendszer kiépítését vezető támogató szervezet, ill. felelős személy tevékenységének szabályai
Hatóköre: az óvoda teljes körű nevelő-fejlesztő tevékenysége és működése.
Felelős: óvodavezető
 
 
 
 
A minőségfejlesztési támogató csoportot szakmai alkalmasság alapján – az óvoda nevelőtestületének javaslatát figyelembe véve – az óvodavezető bízza meg egy nevelési évre. A megbízás többször megismételhető.
A csoport vezetője és tagjai munkájukat a nevelési év elején elfogadott munkaterv alapján végzik.
A minőségfejlesztési támogató csoportban való részvétel önkéntes. A csoportból való kilépés rendkívüli indokok alapján történhet (tartós betegség, hosszabb idejű fontos megbízatás, tanulmány, stb.).
A minőségfejlesztési támogató csoportból való kilépést a támogató csoport vezetőnek vagy tagnak a kilépés időpontját legalább 30 nappal előre jeleznie kell az intézményvezető felé.
 
4. 3. 2 A partnerek azonosítása, elégedettség / elégedetlenség és igényfelmérésének szabályai és a partnerekkel való kommunikáció rendje, szabályai
 
 Þ Partnerek azonosítása, elégedettség / elégedetlenség és igény felmérésének szabályai
 
Célja: Az igényfelmérésben résztvevő partnerek meghatározása, az igényfelmérés módszerének, folyamatának, eljárásrendjének meghatározása.
 
Fogalom meghatározások:
                                                                                                               Partnerek:
-         A nevelési folyamat elsődleges szereplői a gyermekek, az óvodapedagógusok és a nevelő- fejlesztő munkát segítő munkatársak.
-         A nevelési folyamat közvetlen megrendelői, aki elvárásokat támasztanak és / vagy forrásokat biztosítanak az óvoda számára: szülők és fenntartók.
-         A gyermekek életútjának és tanulási útjának következő állomása: általános iskolák.
-          Mindazon megrendelők, akik valamilyen szabályzó rendszeren keresztül társadalmi és szakmai igényeket fogalmaznak meg és / vagy közvetítenek az óvodának: különböző jogalkotó szervezetek, Oktatási Minisztérium, stb.)
-         Azok a partnerek, akik együttműködésükkel segíthetik az óvodát céljai elérésében (egészségügyi dolgozók és logopédus).
 
 
 PARTNERLISTA

PARTNERI KOMMUNIKÁCIÓS TÁBLÁZAT

A partnerek elégedettségének és igényeinek rendszeres mérése és kielégítése érdekében az intézmény vezetése az alábbi minőségügyi eljárást adja ki:
 
Az eljárás száma: EL. 10
Címe: A partnerek azonosítása, elégedettség / elégedetlenség és igénymérésének szabályai
Hatóköre: az óvodával kapcsolatban álló partnerek.
Felelős: óvodavezető
 
Szabályozás:
-         A Comenius modell leírás követelményeinek megfelelően, a HNP- ben meghatározottak szerint azonosítjuk partnereinket.
-         Az azonosítás során írásban rögzítjük az azonosított partnereink azon képviselőinek személyét, akik tevékenységük során az óvodánk felé közvetíteni, képviselni tudják a partneri kör elvárásait.
-         Írásban határozzuk meg azt az időtartamot, amelynek letelte után a partnereink, ill. a partnereink képviselőinek azonosítási folyamatát megismételjük. Óvodánk az általunk meghatározott időtartamnak megfelelően elvégzi az ismételt azonosítást, s ennek eredményeivel felfrissítjük az előző pontban meghatározott dokumentumokat.
-         A partnerek azonosításának frissítésekor és szükség esetén döntünk a felmérésbe történő további bevonásról.
-         Írásban határozzuk meg partnereink azon körét, amelyek esetében szabályozzuk az igényfelmérés módját.
-         Írásban határozzuk meg azokat a módszereket, amelyekkel az igényeket megismerjük. A kialakított eljárásnak objektívnek kell lennie, tartalmaznia kell az elégedettség / elégedetlenség vizsgálatát és az elvárt igények felmérését.
-         Szakszerű mintavételi eljárást dolgozunk ki, meghatározzuk a partnereink igényeinek felmérése során alkalmazott mintacsoportot.
-         Megtervezzük és rögzítjük az igényfelmérés módszerét és gyakoriságát, az elfogadható válaszadási arányt.
-         Partnerenként meghatározzuk az igényfelmérés tartalmi területeit, valamint a felmérési folyamatot.
-         Az igények felmérésének eredményeit nyilvánossá és elérhetővé tesszük partnereink számára, és mindig meg is beszéljük.
 
 
 
 Kommunikáció a partnerekkel
Célja: kiépült kommunikációs csatorna működtetése, a partneri tájékoztatás élő gyakorlatának megvalósítása.
Ennek érdekében az intézmény szabályozza a partnerekkel történő kommunikációt.
                                                                                                      Meghatározza:
-         a partnerek informálandó körét;
-         az információáramlás folyamatát, felhasználását;
-         frissítésének módját;
-         kommunikációs csatornákat;
-         az információ terjesztésébe és felhasználásába bevont érintetteket;
-         szabályozza a panaszkezelés módját. ( kidolgozása 2005.szept.01.)
Fogalom meghatározás:
Kommunikáció: olyan interakció, amelyen keresztül társas kapcsolatok jönnek létre, információk cserélődnek, viszonylatok alakulnak.
A kommunikáció vezérlésre, koordinálásra, ellenőrzésre szolgál.
 
A dolgozók munka közben kommunikálnak egymással, ezáltal nő az együttműködési készség, csökkennek a párhuzamosságok és a bizalmatlanság.
 
Ennek érdekében az intézményvezetés a következő minőségügyi eljárásrendet adja ki:
 
Az eljárás száma: EL. 11
Címe: Kommunikáció a partnerekkel
Hatóköre: teljes partneri kör
Felelős: óvodavezető                                                                                
 
Tartalmi területek partnercsoportonként- Szempontmátrix
                                                                                                               (Minden felmérés kezdetekor felülvizsgáljuk)

SZEMPONTMÁTRIX
 
 
 
JELMAGYARÁZAT: x = kiemelt terület
CÉL: Kitől, mit akarunk megkérdezni

Kérdőívek és interjútervek általános szempontjai:
-         az elégedettséget és elégedetlenséget hatfokozatú skálán mérjük (0-5) és értékelése alkalmával átlagot számolunk, és grafikusan ábrázoljuk;
-         az igényeket és elvárásokat nyílt kérdésekkel mérjük fel.
 
 
Technikai lebonyolítás:
A támogató csoport által készített / felülvizsgált kérdőívek és interjúk alapján.  Amennyiben új kérdőívek készülnek, próbakitöltést alkalmazunk.
Folyamata:
-         Kérdőívek, interjútervek megszerkesztése, készítése.
-         Kérdőívek sokszorosítása.
-         Minta kiválasztása.
-         Óvónők felkészítése, a gyermeki felmérésre és az eszközök kiosztása
-         A kitöltött gyermeki felmérő lapok és a visszaérkezet kérdőívek összegyűjtése a csoportokban
-         Az interjúkat lefolytató személyek felkészítése
-         Az interjúk lefolytatása
-         Az adatok feldolgozása
-         Információgyűjtése a nevelési év során a szabályzatban meghatározott partneri körben
 
 
 
 
 Az igényfelmérés legfontosabb eredményeit az adatok feldolgozását követően ismertetni kell a megkérdezett partnerekkel az alábbi módon:

Az eredmények elemzését a támogató csoport készíti el.
Az elemzésről készült összegzést, valamint az ebből fakadó következtetéseket a dolgozói hirdetőtáblán ki kell függeszteni.
 
4.3.3.Irányított önértékelés szabályai
 
Cél: Az irányított önértékelés zökkenőmentes lebonyolítása, az ismételhetőség, összehasonlíthatóság biztosítása.
 
Az irányított önértékelést az EFQM modell alapján az adottságok és az eredmények számbavételével végezzük el 2,5 évente.
 
 
Területei:

AZ ÓVODA VEZETÉSE:  - A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében

A feladatok megvalósulása érdekében az intézmény - vezetés az alábbi minőségügyi eljárást adja ki:
Az eljárás száma: EL. 12
Címe: Az irányított önértékelés szabályai
Hatóköre: közvetlen partneri kör
Felelős: óvodavezető
 
Az irányított önértékelés lebonyolításának időpontja: 2005. május 31.
Ezt követően 2,5 évente végezzük el óvodánkban jelen szabályzat alapján.
 
Az önértékelés módszere az „EFQM Kiválóság” Modell kritérium rendszerére épülő kérdőív csomag.
 
Az „ÖNÉRTÉKELŐ KÉRDŐÍV CSOMAG” kitöltése:
-         a jelenlegi időszakban az előző munkaszakasz során összegyűjtött felmérések és adatok elemzése, értékelése alapján történik,
-         a háromévenkénti önértékelés az aktuális önértékelési időszakot megelőző időszak igényfelmérési rendszerén alapul, melyet az óvoda a „Minőségfejlesztési Szabályzat” alapján működtet.
 
 
Az Önértékelés lebonyolításának lépései:
                                                                                 
1.       lépés:
Önértékelő teamek kialakítása:
Az intézmény minden alkalmazottját besoroljuk valamelyik teambe.
Felelős:                                       Minőségfejlesztési csoportvezető
 
Határidő:                                    Az önértékelés megkezdését követő 5. Nap
Erőforrásigény:                          1 óra időigény
Módszer:                                    Megbeszélés
 
 
2.     lépés:
Képzés az önértékelő teamek számára-
Tartalma:
-         Az EFOM Kiválósági modell bemutatása
-         Az önértékelés módszerének megismertetése
-         A kérdőívek, mint mérőeszközök együttes értelmezése a főkritériumoknak  és alkritériumoknak megfelelően
-         Az időközben bekövetkezett változásoknak megfelelően a kérdőív kérdéssorának áttekintése, amennyiben szükséges: módosítása
-         Ha módosítjuk a kérdőív csomag valamelyik részét, akkor azt hitelesíteni kell.

Határidő:                                    Az önértékelés megkezdését követő 15. Nap
Erőforrásigény:                          A nevelőtestület létszáma x 8 óra időigény
                                                        Technikai dolgozók létszáma x1 óra időigény
      Módszer:                                   Továbbképzés
 
      A kérdőívcsomag módosítása esetén számítógép kapacitás szükséges
      Felelős:                                        Minőségfejlesztési csoportvezető

 
3.     lépés:
A kérdőív csomag megfelelő számú sokszorosítása és kiosztása az önértékelő teamek számára.
Felelős:                                         Minőségfejlesztési csoportvezető
Határidő:                                     Az önértékelés megkezdését követő 25. Nap
 
Erőforrásigény:                            Megfelelő mennyiségű papír
                                                     Másolási kapacitás
                                                     8 óra időigény
Módszer:                                       Gyakorlati munka
 
 
4.     lépés:
A kérdőívek kitöltése: az önértékelési időszakot megelőző időszak igényfelmérése során keletkezett dokumentumok
 (adatok, elemzések,  hatásvizsgálatok )  alapján.
Az óvoda vezetősége hozzáférhetővé teszi a szükséges adatokat az önértékelő teamek számára.
A kérdőívek kitöltése során nem csak az eltelt időszak minőségfejlesztési dokumentációs rendszere, hanem a dolgozók mindennapi tapasztalata is nagy szerepet kap.
Felelős:                                        Önértékelő team vezetők
Határidő:                                     Az önértékelés megkezdését követő 45. Nap
Erőforrásigény:                            Önértékelő team x 16 óra
Módszer:                                      Adatelemzések, dokumentumelemzések
 
5.     lépés:
A kitöltött kérdőívek begyűjtése.
A kitöltött kérdőívek értékelése, a főkritériumoknak megfelelően a kérdőívek átlagértékének megállapítása ( EXCEL táblázat segítségével ).
Felelős:                                       Minőségfejlesztési csoportvezető
Határidő:                                    Az önértékelés megkezdését követő 55. Nap
Erőforrásigény:                           4 óra emberóra
Módszer:                                     Átlagszámítás
 
6.     lépés:
Munkatársi értekezlet keretében az óvodai kiválóság modell elkészítése.
Előkészület:
-         A minőségfejlesztési csoport valamennyi önértékelő team számára biztosítja az értékelő táblázatokat, és kinagyítva elhelyezik a terem falán,
-         AZ EFOM Kiválóság modell ábrája oszlop diagram formájában csomagolópapíron a kinagyított értékelő táblák mellé kerül kihelyezésre
-         Problémalista táblázat kihelyezése
-         A terem elhelyezése úgy, hogy az értékelő teamek csoportonként el tudjanak helyezkedni.
 
Az Intézményi Önértékelés levezetését célszerű, ha Minőségfejlesztő csoportvezető végzi.
 
Az önértékelés folyamata:
-         A levezető elnök röviden ismerteti az EFOM Kiválóság modell kritériumait, melyet a falon található oszlop-diagrammal szemléltet. Bemutatja a falra kifüggesztett ábrát, amelybe az önértékelés során lépésről-lépésre jelölik majd be az intézmény végső önértékelési eredményét, melyet konszenzuson alapulva együtt alkot meg a teljes dolgozói kör, az értékelő teamek beszámolója megvitatása után.
-         Az óvodavezetőség önértékelő team beszámolója az általuk értékelt Eredmények oldalhoz tartozó főkritériumokról: Partneri elégedettség, Dolgozói elégedettség, Társadalmi hatás, Az óvoda kulcsteljesítményének eredménye.
-         Az Eredmények főkritériumaira épülő kérdéssorokon pontról-pontra végig halas az értékelő team.
-         Az egyes kérdések során ismertetik az általuk javasolt értéket és megindokolják azt. Bemutatják, hogy milyen dokumentumokra és tapasztalatokra alapozva adták az ajánlott értéket.
-         Ezután az értékelő körök kérdéseket tehetnek fel az óvodavezetőség felé, illetve elmondhatják az adott kérdéssel kapcsolatos észrevételeiket, tapasztalataikat.
-         Ezt követően az intézmény dolgozói köre konszenzuson alapulva kialakítja az adott kérdésre adott intézményi értéket: együttes szavazás a végső konszenzus érték eléréséig.
-         Ha egy főkritérium kérdéssorának végére ér az önértékelési folyamat, akkor a levezető elnök összesíti az összértéket (beírja a falon található értékelő táblába ).
-         Majd besatírozza az EFOM modell ábrán az óvoda elért önértékelési átlagát.
-         Az értékelő tábla alapján megállapításra kerül, hogy az adott főkritérium területen melyek az óvoda gyengeségei, fejlesztendő területei.
-         A jól láthatóvá vált és elfogadott gyengeségeket, fejlesztési területeket felvezetik az Intézményi Problémalistára.
-         Az Eredmények intézményi önértékelése után az Adottságok oldal főkritérium rendszerére épülő kérdőívek kiértékelésének eredményeit ismerteti a levezető elnök.
-         A főkritériumoknak megfelelően lépésről-lépésre ismerteti az önértékelő teamek által adott értékek átlagértékét.
-         Ezután a dolgozók elmondhatják az adott kérdéssel kapcsolatos egyéb észrevételüket, tapasztalatukat.
-         Ezt követően az intézmény dolgozói köre konszenzuson alapulva kialakítja az adott kérdésre adott intézményi értékeket: együttes szavazás a végső konszenzus érték eléréséig.
-         Ha egy főkritérium kérdéssorának végére ér az önértékelési folyamat, akkor a levezető elnök összesíti az összértékeket ( beírja a falon található értékelő táblába ).
-         Majd besatírozza az EFOM modell ábrán az óvoda elért önértékelési átlagát.
-         Az értékelő tábla alapján megállapításra kerül, hogy az adott főkritérium területén melyek az óvoda gyengeségei, fejlesztendő területei.
-         A jól láthatóvá vált és elfogadott gyengeségeket, fejlesztési területeket felvezetik az Intézményi Problémalistára.
-         A munkatársi értekezlet végére az EFOM kiválóság modell ábráján, az oszlop diagramon a főkritériumoknak megfelelően kérdőívek összesítő táblázata alapján láthatóvá válnak az intézmény erősségei és fejlesztendő területei. Összehasonlításra került az Intézményi Problémalista.
 
Az önértékelés lebonyolítását követően a programvezető tájékoztatja a kollégákat, hogy a következő időszakban a problémák okainak feltárásával kell foglalkozni.
Feladat és felelős kijelölése:
Az intézményi problémalista alapján a problémák okainak feltárására, Fejlesztési terv készítése a megszüntetésükre.
 
Felelős:                                        Óvodavezető
Határidő:                                     Az önértékelés megkezdését követő 65. Nap
Erőforrásigény:                            Dolgozói létszám x kb. 8 óra emberóra
Módszer:                                     Tényfeltárás, Konszenzuskeresés, Team
                                                     munka
 
7.     lépés.
Az Intézményi Problémalista alapján az okok elemzése, célok meghatározása, súlyozása.
Felelős:                                         Minőségfejlesztési csoportvezető
Határidő:                                     Az önértékelés megkezdését követő 80. Nap
Erőforrásigény:                             Csomagoló papír, számítógép, Kb. 16 óra
                                                      emberóra
Módszer:                                      Ishakawa - diagram, 5 Miért, Súlypontozás
 
8.     lépés:
Fejlesztési terv készítése beépítése az óvoda dokumentációs rendszerébe ( Munkaterv ).
Felelős:                                        Óvodavezető
Határidő:                                     Az önértékelés megkezdését követő 90. Nap
Erőforrás igény:                           Számítógép, papír, nyomtató kapacitás
Módszer:                                      Fa diagram, Projekttervezés, GANNT
                                                    táblázat
 
 
 
 
9.     lépés:

Az óvoda Kiválóság Modelljének, Erősségeinek és a fejlesztendő területeinek ismertetése a közvetlen és közvetett partnerekkel

A Szabályzat módosításának módja
 
A Minőségfejlesztő csoport által összeállított szabályzat kiegészítésére, módosítására az intézmény dolgozói közül bárki javaslatot tehet az óvoda vezetőjének vagy a csoportvezetőnek szóban vagy írásban egyaránt.
Elbírálás után a minőségfejlesztési csoport vezetője, a nevelőtestület egyetértésével és jóváhagyásával módosítja a javaslattal jelen szabályzatot.
 
Hatálybalépés időpontja
Jelen szabályzat……………….lép hatályba és visszavonásig érvényes.
 
 
4. 3. 5 Szervezetfejlesztési stratégia a minőségirányítás biztosításához
 Célja: tervszerű, tudatos, hosszú távú tervezéssel a szervezet hatékonyságának, életképességének növelése, a szervezeti folyamatokba történő beavatkozás útján.
 
Feladataink a hatékony szervezeti működés biztosítása érdekében:
-         a célok és tervek világossá tétele az egész szervezet és egyének számára;
-         olyan szervezeti forma kialakítása, amely a funkcióhoz igazodik;
-         a döntéseket azok hozzák meg, akik a megfelelő információ birtokában vannak;
-         olyan ösztönzési rendszer kialakítása és működtetése, amely figyelembe veszi a rövid és hosszú távú előnyöket, a beosztottak fejlődését, a munkahelyi légkört;
-         szabad információ áramlás biztosítása, kialakítása, nyílt, zavartalan kommunikáció;
-         a szervezetben megjelenő konfliktusok kezelése olyan módon, hogy ezeket problémának tekintjük, és a „Nincs vesztes” módszer alapján keresünk megoldást rájuk;
-         az egyének között keletkezett ellentétek tisztázását vélemények ütköztetése után lezárjuk;
-         mindenkit segítünk integritásának, egyéniségének megőrzésében;
-         a visszacsatolás (feed-back) módszerét működtetjük a szervezet életének minden területén.
 
 
A feladatok megvalósulása érdekében az intézmény vezetése a következő minőségügyi eljárást adja ki:
 
Az eljárás száma: EL. 13
Címe: Szervezetfejlesztési stratégia a minőségirányítás biztosításához
Hatóköre: alkalmazotti kör
Felelős: óvodavezető
 
Az eljárás kidolgozásának határideje: 2006. május 31.
         Tartalma: Betanítási, kiválasztási rend

                         Humán- és tárgyi erőforrás fejlesztésének rendje
                         Ösztönzési rendszer

1.    sz. melléklet

 
  Szabályzatok listája
 
1. Jogi követelmények, jogszerű külső és belső működés     EL. 1
 
2. Stratégiai tervezés                                                    EL. 2
 
3.A dokumentumok, kiemelten az éves munkaterv
elkészítésének rendje, tartalma           EL. 3
 
4. A vezetői ellenőrzés rendje, szabályai                         EL. 4
 
5. Az intézményi értékelés rendje                                   EL. 5
 
6. A szakmai team-ek működésének szabályai                   EL. 6
 
7. A gyermekekre vonatkozó éves pedagógiai tervezés
    és mérés, értékelés rendszere                                     EL. 7
 
8. A HNP és a MIP beválás - vizsgálata                           EL. 8
 
9.     A minőségirányítási rendszer kiépítését vezető,
támogató szervezet ill. felelős személy tevékeny-
ségének szabályai                                                      EL. 9
 
10.  A partnerek azonosítása, elégedettség / elégedet-
lenség és igénymérésének szabályai                   EL. 10
 
11. Kommunikáció a partnerekkel                                      EL. 11
 
12. Irányított önértékelés szabályai                                EL. 12
 
13. Szervezetfejlesztési stratégia a minőségirányítás
      biztosításához                                                         EL. 13

5.sz melléklet

A vonatkozó törvények, jogszabályok
 
 
1.       1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról
2.       1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról
3.       1992. évi XXXVIII. Törvény az államháztartásról
4.       mindenkori törvény a Magyar Köztársaság költségvetéséről
5.                 277/1997. évi Törvény a pedagógus-továbbképzésről, szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők jutatásairól és kedvezményeiről
6.                 20/ 1997. (II. 13.) Kormányrendelet A közoktatásról szóló LXXIX. tv. végrehajtásáról
7.                 137/1996.(VII. 28) Kormányrendelet Az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról
8.                 11/ 1994.(VI.8) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
9.                  105/1999. (VII.6.) Kormányrendelet Az Országos Közoktatási és Vizsgaközpontokról
10.             138/ 1992 (X.8) Kormányrendelet A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben
11.               1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
12.             26/ 1997. (IX.3) NM rendelet az iskola - egészségügyi ellátásról
13.             41/ 1999. (X.8.) OM rendelet a pedagógus- szakvizsga képzési követelményeiről
14.             40/1999. (X.8.) OM rendelet az oktatási jogok Miniszteri Biztosa Hivatalának feladatairól és működésének szabályairól
15.             14/ 1994.(VI.24.)MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról
16.             10/1994. (V.13.) MKM rendelet a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről, és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés szabályairól
17.             13/1997. (II.18.) MKM rendelet a vezető óvodapedagógus szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről
18.             27/1997. (VII.15.)MKM rendelet a kulturális és oktatási ágazat polgári védelmi feladatairól
19.             1993. évi III. Törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról
20.            Fenntartói rendeletek, határozatok
21.             Folyamatosan bővítendő a megjelenő, hatályos vonatkozó jogszabályok jegyzékével!

MIP Felülvizsgálat, és kiegészítés
 
2007
 

 
Tartalomjegyzék:
 
 
 
     Felülvizsgálat1.1               Helyzetelemzés
1.2              A MIP bevezetése óta eltelt időszak minőségfejlesztési tevékenységének értékelése
 
     Kiegészítés2.1              Vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének
                                                                                                                 szempontjai, rendje
2.2            Meghatározó dokumentumok
2.3            A teljesítményértékelés módja, eljárásrendje
 
     Pedagógusok teljesítményértékelésének szempontjai, rendje3.1              Területek, szempontok
3.2            Meghatározó dokumentumok
3.3            A pedagógusok teljesítményértékelésének eljárásrendje
 
     Teljes körű intézményi önértékelés 
     Kapcsolat a fenntartói minőségirányítási rendszerrel 
     Érvényességi rendelkezések 
     Mellékletek 
 
 
Mottó:
„Ha valakit olyannak látsz, amilyen éppen most, ezzel visszatartod őt a fejlődésben. De ha olyannak látod, amilyenné lehetne, ezzel előresegíted őt életútján.” (Goethe)
 
A 2006. évi LXXI. Törvény 9.§-a módosította a Közoktatási törvény 40.§- ának (11). bekezdését.
 Ezért intézményünk jogszabályi kötelezettségének eleget téve felülvizsgálta és kiegészítette Minőségirányítási Programját

1. FELÜLVIZSGÁLAT

1.1  Helyzetelemzés

1.2 A MIP bevezetése óta eltelt időszak minőségfejlesztési tevékenységének értékelése

 
Minőségirányítási Programunkat 2004-ben elkészítettük, 2004. szeptemberétől működtetjük.
Azóta két tanév végén készítettünk értékelést a gyakorlatban való beválásáról. Ezekben az anyagokban részletesen, meghatározott szempontok alapján fejtettük ki véleményünket, mért adatok alapján elemeztük az eredményeket, határoztuk meg a későbbiekre a tennivalóinkat. Az elkészült értékeléseket megküldtük a fenntartónak.
Ezért itt csak az összefoglaló részt szerepeltetjük.
„Minőségirányítási Programunk működtetésének két éve után azt állapítottuk meg, hogy az a gyakorlatunk részévé vált. Intézményünk minden kulcsfolyamata szabályozott, ennek megfelelően működünk.
A MIP-ben foglaltakat jól tudtuk alkalmazni, a tervezett feladatokat beépítettük az éves munkatervünkbe, a határidőket be tudtuk tartani.
Megállapítottuk, hogy hatékonyan, eredményesen használható dokumentum, mely megmutatja, hogy mennyit végeztünk el feladatainkból. Meghatározza teendőinket időarányosan ütemezve az intézkedési tervekben, éves minőségbiztosítási ütemtervekben.”
 
Néhány változás, amelyek az elmúlt időszakban történtek:
A MIP tervezett felülvizsgálatának ideje 2008. január 01-ig volt határidős. A jogszabályi változások miatt 2007. február, márciusban ez megtörtént. Emiatt módosul a következő felülvizsgálat várható ideje 2012. január 01-re.
 
 Általános rész- Helyzetkép
 A jogszabályi változások miatt (GYES mellett 8 órában dolgozhat az anya) egyre több szülő igényli gyermeke 2 éves korától az intézményi nevelést. Fenntartói döntés alapján indokolt esetben, korlátozott létszámban felvesszük ezeket a gyermekeket is.
 
 
Tárgyi erőforrás:
A többcélú kistérségi társulástól kapott fejlesztési támogatás következtében korszerűsítésre került a csoportszobák mesterséges világítása, a nevelői szoba szigetelése megvalósult, valamint a régi nyílászárók cseréje megtörtént.
Az udvar átalakítására, fejlesztésére három éves tervet készítettünk, melyből már megvalósult az udvari eszközök felülvizsgálata, valamint egy nagy mászóka beszerzése.
Informatikai fejlesztés is történt- új számítógépet vettünk, a régit pedig az óvónők és a gyermekek rendelkezésére bocsátottuk.
 
Humán erőforrás:
A közoktatási társulás lehetőségeit maximálisan kihasználtuk az elmúlt években- az óvónők korszerű módszertani ismereteket szereztek, teljes körűvé vált az informatikai ismeretek elsajátítása, egy óvónő pedig fejlesztő pedagógusi szakvizsgát tett.
A nevelőmunkát segítő dajkák minden évben 1-2 alkalommal szakmai napon vettek részt, ahol új ismereteket sajátítottak el, és önismereti tréning során tanultak meg olyan módszereket, amelyekkel segíthetik az óvónők munkáját.
 
- Az elmúlt 3 éves időszakra esett az óvodavezetői pályázati ciklus lejárta. Ezért minőségirányítási programunknak megfelelően elvégeztük az irányított önértékelést, amely teljes körű vizsgálatnak vetette alá az óvoda működését. Ez a vizsgálat az elmúlt évek adottságaira és eredményeire épült, amelyek dokumentáltan álltak rendelkezésünkre. Tartalmazta, hogy
 -        az óvoda vezetésének milyen szerepe volt a szervezeti kultúra                                                                                                                                          fejlesztésében,
-         a célok és stratégia meghatározottsága és szabályozottsága,
-         a folyamatok szabályozottsága,
-         a partnerkapcsolatok és erőforrások,
-         a dolgozók irányítása, mint adottságok milyen kapcsolatban vannak az eredményekkel, mint
-         a dolgozók elégedettsége,
-         az óvoda kulcsteljesítményeinek eredményei,
-         az óvoda folyamatai,
-         partnereink elégedettsége,
-         az óvoda társadalmi hatása.
Ennek alapján a dolgozók és partnerek szemléletes képet kaphattak az előző óvodavezetői ciklus eredményeiről, valamint meghatározásra kerültek a következő időszak tennivalói, amelyek folyamatosan épültek, épülnek be a munkába, az éves tervekbe.
 
Az irányított önértékelés bevezetésével „megelőztük korunkat”, hiszen ezt a törvénymódosítás mostantól tette kötelezővé. Így nekünk már ezzel nem kellett kiegészíteni a MIP- et. Nekünk már csak alkalmazni kell.
 
- A MIP 2004-es bevezetése óta minden évben elvégeztük az éves tervünknek megfelelően a partnerek igény, elégedettség mérését, valamint időarányosan a Helyi Nevelési Programunk beválás vizsgálatát.
 
A beválás vizsgálat során elkészítettük a mérőlapokat, és közös értelmezés után elvégeztük a méréseket, elemzéseket, értékeléseket. A kapott eredményeket megbeszéltük, és meghatároztuk az elvégzendő feladatokat, határidőket, felelősöket.
Eddig a következő területek vizsgálata történt meg:

2004/2005. tanév egészséges életmódra nevelés, munka jellegű tevékenységek
 
2005/2006. tanév játék, szocializáció
 
2006/2007. tanév tanulás- ezen belül az esztétikai nevelés (ábrázolás, mese-vers, ének-zene)
 
A 2007/2008. tanévben a tanulás másik területe a mozgás, környezet megismerésére nevelés és matematikai nevelés kerül vizsgálatra. A tanév második felében pedig az egésznek az elemző, értékelő dokumentációja készül el.
Minden évben az új területek vizsgálata mellett elvégezzük az előző évben problémát jelentő területek vizsgálatát is, majd az eredményeket összehasonlítjuk az előző évivel. Ezután határozzuk meg a későbbi teendőket.
 
- A tavalyi évben néhány meglévő szabályozónk kiegészítését is elvégeztük. Kidolgozásra került a panaszkezelés eljárásrendje, a betanítási és kiválasztási rend, a dolgozók ösztönzési rendje, és a humán és tárgyi erőforrás fejlesztésének rendje. 
Mindez azt mutatja, hogy a tervszerű, átgondolt, a realitásokat figyelembe vevő szemlélettel hatékony, eredményekre és a meglévő hiányosságokra figyelő, és ezekre megoldást találó munkát lehet végezni.
Mi erre törekszünk napi nevelőmunkánkban, és az intézmény egészét érintő munkánkban is, ki-ki a maga területén.

2.KIEGÉSZÍTÉS

 
A törvénymódosítás tartalmazza, hogy a MIP-nek tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét.
A meglévő programunk 4. és 5. eljárásrendje tartalmazza az intézmény ellenőrzésének, értékelésének teljes-körű szabályozását. Ezt mi a gyakorlatban működtetjük is. Ami új, az a mérőlapok elkészítése, valamint „számosítása”.

2.1 Vezetői feladatokat ellátók teljesítmény értékelésének szempontjai, rendje

  
2.1.1     Óvodánkban a vezetőséghez tartozik az óvodavezető, az óvodavezető- helyettes, a szakmai munkaközösség vezetője, valamint a 
           minőségfejlesztési csoportvezető.
           Az óvodavezető teljesítményértékelésének szempontjai és  eljárásrendje az
           ÖMIP            III.         sz. mellékletében található.
 
2.1.2   Területek, szempontok

2.2            Meghatározó dokumentumok:

              Helyi Nevelési Program
              Szervezeti és Működési Szabályzat
              Házirend
              Minőségirányítási Program
              Munkaköri leírás
              Közoktatási törvény

2.3            A teljesítményértékelés módja, eljárásrendje:

         u.a. mint a pedagógusok teljesítményértékelésének eljárásrendje
 

3. Pedagógusok teljesítményértékelésének szempontjai, rendje

    3. 1 Területek, szempontok:

3.2            Meghatározó dokumentumok:

          Helyi Nevelési Program
          Szervezeti és Működési Szabályzat
          Házirend
          Minőségirányítási Program
          Munkaköri leírás
          Közoktatási törvény

4. Teljes körű intézményi önértékelés

 
Kiegészíteni nem kellett ezzel a területtel, mert mi már 2004-ben ezt megcsináltuk az EFQM MODELL ALAPJÁN.

5. Kapcsolat a fenntartói minőségirányítási rendszerrel

6. Érvényességi rendelkezések
6. 1 Hatálybaléptetés: A kiegészítés 2007. szeptember 1-én lép hatályba.
6. 2 Hatályosság: Az óvoda minden alkalmazottjára és a partnerekre terjed ki.
6. 3 Felülvizsgálat: 2012. január 01-ig.
6.4 Nyilvánosság: A MIP a kiegészítésekkel együtt az óvoda honlapján
      mindenki számára hozzáférhető.
 
7. Mellékletek
7.1 Alkalmazotti közösség véleménynyilvánításának jegyzőkönyve
7.2 Óvodaszék véleménynyilvánításának jegyzőkönyvi kivonata
7.3 Szülői Szervezet véleménynyilvánításának jegyzőkönyve