A Balatonszemesi Nyitnikék Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata
I.Rész.
Általános rendelkezések
1./A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja:
Az óvoda működésére , külső és belső kapcsolataira vonatkozó
rendelkezéseket az SZMSZ határozza meg a Ktv.4o.§ alapján.
2./ Az SZMSZ /módosítás/ létrejött az alábbi jogszabályok, rendeletek alapján:
-
ennek végrehajtását szolgáló 11/1994./VI.8./ MKM rendelet
-
a fentit módosító 16/1998./IV.8./ MKM rendelet
-
az államháztartás működési rendjéről szóló 217/ 1998. (XII. 30) Kormányrendelet
-
a katasztrófák elleni védekezésről szóló 37/2001. (X.12) OM rendelet
-
az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja .
3./Az SZMSZ /módosítás/ elfogadása, jóváhagyása:
a./Az SZMSZ-t az intézmény vezetője készíti el és a nevelőtestület
fogadja el Elfogadáskor és módosításkor az óvodaszék a jogszabályban
meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorol.
b./Jelen SZMSZ –t a fenntartó ………….. év………………….hó ………napján hagyta
jóvá
c./ Jelen módosításokkal egybeszerkesztett SZMSZ-t a nevelőtestület
2004.október 29-én 1oo % -ban fogadta el.
További módosításra akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll
be, vagy ha a szülők illetőleg a nevelőtestület erre javaslatot tesz.
4./A kiterjedés köre :
-
a gyermekek szülei, törvényes képviselői
-
a nevelőtestület
-
az intézményvezető, vezetőhelyettes
-
a nevelőmunkát segítők /dajkák/
-
egyéb munkakörben dolgozók.
II. Rész
Az óvoda általános jellemzői, működésének szabályai, munkarendje.
1./ Az intézmény meghatározása :
Az intézmény neve, címe : Nyitnikék Óvoda
8636. Balatonszemes,
Szabadság utca 54. szám.
Az intézmény alapítója : Balatonszemes Község
Önkormányzata
Az alapító okirat száma: 213/2003 (XII.15.)
Az intézmény fenntartója : Balatonszemes Község
Önkormányzatának Képviselőtestülete
Balatonőszöd Község Önkormányzatának Képviselőtestülete
társulási szerződés alapján.
Az intézmény felügyeleti szerve: Balatonszemes Község Önkormányzatának
Képviselőtestülete
Az intézmény jogállása: Önálló jogi személyiséggel rendelkező és szakmailag
önálló költségvetési szerv- vezetője az óvodavezető, aki képviseli az óvodát, és
gyakorolja az óvoda alkalmazottai felett a munkáltatói jogkört, mint „felsőbb
vezető”.
Az intézmény részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény.
Jogosítványait az iskola és óvoda között 1994. évi
január 22. napján életbe lépett megállapodás rögzíti, melyet az önkormányzati
képviselőtestület hagyott jóvá.
Az intézményi vagyon feletti rendelkezés joga : Balatonszemes Község
Önkormányzatát illeti meg.
Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított
és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A
fenntartó szervnek kell gondoskodnia a feladatok ellátásához szükséges
pénzeszközökről.
Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata :
hosszú bélyegző : NYITNIKÉK ÓVODA
8636 Balatonszemes
Szabadság u. 54.
körbélyegző:
NYITNIKÉK ÓVODA Balatonszemes, Szabadság u.54.
közepén az ország címerével
Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak:
Szentiványi Jánosné óvodavezető
Fülemenné Lazányi Anikó vezető helyettes
Az intézmény kiadványozás joga az óvodavezetőt illeti meg.
Az intézmény alapfeladatai : Az óvodáskorúak óvodai nevelése, iskolai életre
való felkészítés, napközi otthonos ellátás- a 3-7 éves (indokolt esetben
legfeljebb 8 éves) korosztály óvodai nevelése és napközbeni ellátása.
Egyéb tevékenységei : szociális ellátás, étkeztetés.
Az intézmény funkciói:
-
óvó- védő: a gyermekek egyéni biztonságérzetének megteremtése;
-
szociális: a társas együttélés alapvető normáinak megismertetése, formálása. A
gyermekekkel az ÉN-től a MI-ig vezető út (szociabilitás)
bejárása.
-
nevelő- és személyiségfejlesztő: az óvodásgyerek alaptevékenységébe (a játékba)
ágyazott ismeretszerzés és a harmonikus
személyiségfejlesztés megvalósítása.
Az óvoda szakmai tekintetben ö n á l l ó. Szervezetével és működésével
kapcsolatosan minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más
hatáskörbe.
A működéssel kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában,
ellenőrzésében részt vesznek a pedagógusok, a szülők, az óvodaszék a
jogszabályban meghatározottak szerint. Ktv. 39. §.
Az óvoda anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat, ha nem
sérti az alapfeladatainak ellátását. Ezt az összeget a költségvetés
megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni és nem lehet elvonni.
Ktv.38.§. /2/
Az óvodai csoport maximális gyermek létszáma 25 fő.
Az óvodai három csoport férőhelyeinek száma: 75 fő.
Az óvodában alkalmazottak létszáma az 2003.évi LXI. törvény módosítás a
közoktatásról 1. sz. melléklete alapján van meghatározva .
Az óvoda jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni:
- az alkalmazottak adatairól / a./
név, születési hely és idő, állampolgárság,
b./ állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám,
c./ munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok./
- a gyermek adatairól :
/ a./ gyermek neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó
lakásának és tartózkodási helyének címe
és , telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar
Köztársaság területén való tartózkodás
jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma;
b./ szülő neve, állandó és ideiglenes lakcím, telefonszám,
c./ a gyermek óvodai
fejlődésével kapcsolatos adatok
d./ a sajátos nevelési igényű gyermek fogyatékosságára vonatkozó adatok,
a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére
vonatkozó adatok,
a gyermekbalesetekre vonatkozó adatok,
A többi adat az érintett hozzájárulásával.
Az adatok továbbíthatók a fenntartó, kifizetőhely, bíróság, rendőrség,
ügyészség, helyi önkormányzat, államigazgatási szerv, munkavégzésre vonatkozó
rendelkezések ellenőrzésére jogosultak, nemzetbiztonsági szolgálat részére.
/Ktv. 2. sz. melléklet /.
A gyermekek adatai közül valamennyi adat továbbítható az alkalmazottak adatainál
felsoroltaknak.
A sajátos nevelési igényre, beilleszkedési zavarra, magatartási vonatkozó adatok
a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek és vissza az óvodához,
-
az óvodai fejlődéssel kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai
szakszolgálatnak, az iskolának,
-
a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához,
-
az egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek egészségügyi állapotának
megállapítása céljából,
-
a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermekvédelemmel
foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek
veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából továbbíthatók.
Az óvoda nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított
kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek.
E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult
személye és a kedvezményre való jogosultsága.
Az óvodában a nevelőmunka az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján
folyik. Ez alapján készült Helyi Nevelési Programunkat /HNP/ elfogadás
után nyilvánosságra hoztuk.
Hozzáférhető: A községi könyvtárban és az óvoda nyitvatartási ideje alatt a
nevelői könyvtárban.
Tájékoztatás kérhető az óvodavezetőtől és a helyettestől.
Az óvoda Helyi Nevelési Programja tartalmazza: azokat a nevelési célokat és
feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek egészséges testi, értelmi és
érzelmi fejlődését és azokat a kritériumokat, melyek az iskolai életre való
felkészüléshez szükségesek.
Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni
kell/16/1998.IV.8.16.§/
2./ Az óvoda munkarendje:
a./ A nevelési év szeptember o1 –től a következő év augusztus
31-ig tart.
Az óvoda a fenntartó rendelkezése szerint az évi festési- nagytakarítási és a
karácsony- újév közötti időszakra tart zárva, melyről a szülők értesítést
kapnak.
Az óvodai nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az öt napot nem
haladhatja meg. /16/1998.(IV.8.)MKM rendelet /. Felhasználása a nevelési
értekezletek alkalmával történik- minden év szeptemberében a Szülői Szervezettel
egyeztetjük az időpontokat, a szülőket a faliújságon előtte két héttel
tájékoztatjuk
b./ Az óvoda öt napos munkarenddel / hétfő-péntek / üzemel.
Nyitva tartás 6,3o – 17 óráig.
Munkaidő beosztás: lépcsőzetes munkakezdéssel és
befejezéssel történik.
c./ A kapu 9,00 óráig nyitva van, ezt követően 15,30 óráig zárva kell tartani. A
csengetésre a beosztás szerinti dajka nyit kaput,
aki a külső látogatót az óvodavezető irodájába vezeti.
A hivatalos ügyek intézése az óvodavezető irodájában történik.
d./ A gyermekek napirendje minden korcsoport naplójában, életkori sajátosságaik
szerint /rugalmas időkeretekkel / van rögzítve.
e./ A közoktatásban alkalmazottak körét a közoktatási törvény 15.§-a, az
alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait
a 16. § és a 17. § rögzíti.
f./ Az óvoda alkalmazottainak munkarendje a Kollektív Szerződés mellékletében
található.
Az 2003.évi LXI. törvénnyel módosított közoktatási törvény 16. §.
(4). szerint a pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a
nevelőmunkával vagy a gyermekekkel összefüggő feladatok ellátásához szükséges
időből áll.
Az óvónő heti teljes munkaideje 4o óra, ebből a kötelező 32 óra és a
nevelőmunkával összefüggő feladatokra 8 óra áll rendelkezésre.A dajkák, egyéb
/takarító- kisegítő / munkakörben foglalkoztatottak munkaideje 4o óra
III. Rész
Az óvoda működésével kapcsolatos általános szabályok
Az óvoda három éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség
eléréséig, legfeljebb nyolc éves korig nevelő intézmény.
A gyermek abban az évben, amelyben ötödik életévét betölti, az óvodai nevelési
év első napjától kezdődően /szeptember o1./ óvodai nevelés keretében folyó,
iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson köteles részt venni.
1./ A távolmaradás igazolására vonatkozó szabályok:
A gyermek távolmaradását a szülőnek be kell jelentenie. Egészséges gyermek
hiányzását indokolt esetben előzetesen az óvodavezető engedélyezheti.
Három napig a szülő igazolhatja a gyermek távolmaradását. Három napon túli
betegség esetén a gyermek orvosi igazolással látogathatja újra az óvodát.
2./ Az étkezés térítési díjak megállapítása, befizetése, visszafizetése:
a). Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok:
-
Balatonszemes Önkormányzatának Képviselőtestülete a szociális igazgatásról és
ellátásról szóló módosított
1993. évi III: tv. 115.§ (1) bekezdésében, valamint a gyermekvédelemről és a
gyámügyi igazgatásról szóló
1997. évi XXXI tv. 147.§ (1) bekezdésének a. pontjában foglalt felhatalmazás
alapján határozza meg az étkezésért fizetendő intézményi
térítési díjakat és az ebből adható kedvezményeket és mentességeket.
-
Gyermekétkeztetés esetén kedvezmények:
¬
három és többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50
%-át,
fogyatékos gyermekek után az intézményi térítési díj 30%-át kedvezményként kell
biztosítani.
®Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díjra
kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik.
¯
Az önkormányzat a gyermek rászorultsága alapján további –gyermekenkénti-
kedvezményt állapíthat meg különösen akkor,
ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja
meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.
Minden tanév szeptember 15-ig a szülők a szociális helyzetük miatt kérelmet
nyújthatnak be óvodánkban a térítési díjak mérséklésére. A kérelmeket a
gyermekvédelmi felelős összegyűjti, majd véleményezés után ezeket továbbítjuk az
Óvodaszékhez, amely megtárgyalja, véleményezi. Az önkormányzat Szociális-
Egészségügyi- Oktatási Bizottsága dönt a kérelem indokolt
b.) A befizetés
minden hónap 2. hetében (hétfő-kedd) 7- 8,30- óráig történik. Az
étkezési térítési díjak számfejtését, beszedését és a pénz elszámolását az
élelmezésvezető végzi. A befizetés mindenkori pontos dátumát jól látható helyen
az udvari faliújságra kell kifüggeszteni. Pótbefizetésekre az
általános iskolában van lehetőség.
A szülő kérheti a térítési díj összegének csökkentését, súlyos esetben
eltörlését, a család egy főre jutó alacsony átlagkeresetét igazoló kimutatás,
illetve a munkanélküliséget igazoló dokumentum alapján. Ktv. 1o.§./4/. Az
óvodaszék tárgyalja meg a kérelmet. Az önkormányzat illetékes bizottsága dönt a
díj csökkentéséről / vagy ingyenes étkezés biztosításáról /.
c.) Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap 9,00 óráig telefonon, vagy
személyesen. A lejelentés 24 óra múlva lép életbe és a következő befizetéskor
írható jóvá. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj
visszafizetésére nem tarthat igényt.
3./ A gyermekek felvételével kapcsolatos eljárási rendelkezések :
a./ Az óvodai felvétel jelentkezés alapján történik. Óvodába az a
gyermek vehető fel, aki harmadik életévét betöltötte. /Ktv. 65.§./ A gyermeket
elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelyiknek körzetében lakik,
ill. ahol a szülő dolgozik.
Az óvodai felvételről az óvoda vezetője dönt.
A jelentkezés határideje: f. év május 3. hetében van. Az újonnan jelentkező
gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik.
Ha az óvodába jelentkezők száma 2o %-al meghaladja a felvehető gyermekek számát,
az óvodaszék dönt a felvétel ügyében.
Az óvoda- beleértve a kijelölt óvodát is- köteles felvenni, átvenni azt a
gyermeket, aki a törvény 24.§-ának (3) bekezdése alapján köteles óvodába járni,
ha lakóhelye a körzetében található. A kötelező felvételt biztosító óvoda- ha a
gyermek betöltötte a harmadik életévét- nem tagadhatja meg a hátrányos helyzetű
gyermek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét, aki a gyermekek védelméről és
a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41.§-a alapján jogosult a gyermekek
napközbeni ellátásának igénybevételére, ill. akinek a felvételét a gyámhatóság
kezdeményezte.
A felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt az
óvodapedagógusok véleményének meghallgatásával.
b./ A gyermeket szülője írásbeli kérelmére, ha sajátos helyzete
indokolja az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő
foglalkozások alól az óvoda vezetője felmentheti. Ktv. 69.§/1/.
c./ Az óvodavezető az önkormányzat jegyzőjétől kapott nyilvántartás
alapján, illetve kijelölt óvodaként szakértői vélemény vagy jegyzői határozat
alapján , értesíti a gyermek lakóhelye illetve tartózkodási helye szerint
illetékes jegyzőt, ha a gyermeket óvodába nem íratták be.
Az óvoda értesíti a szakértői véleményt adó intézményt, ha helyhiány miatt a
gyermeket nem tudja felvenni.
Az óvodavezető értesíti a gyermek lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint
illetékes jegyzőt, ha olyan gyermeket vett át, akinek lakó illetve tartózkodási
helye nem az intézmény székhelyén van.
4./Az óvodai elhelyezés megszűnése:
Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha a gyermek másik óvodába megy és a szülő
írásban bejelenti kimaradását.
Megszűnik abban az esetben is, ha igazolatlanul van távol és két felszólítás
ellenére nem hozza óvodába a szülő.
Fizetési hátralék miatt is, ha az óvodavezető megszüntette és a döntés jogerőre
emelkedett. Amennyiben az iskolába felvették, a nevelési év utolsó napjával
szűnik meg Ktv.74.§./1-2./
Ha a gyermeket nem vették fel iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján,
amelyben a nyolcadik évét betölti szűnik meg az óvodai elhelyezése.
Nem szüntethető meg,
-
ha a gyermek óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő
foglalkozáson vesz részt,-
ha a gyermeket a gyámhatóság intézkedésére vették fel, vagy hátrányos helyzetű.
5. / Az óvoda egészségvédelmi szabályai :
Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
által meghatározott szabályokat /fertőtlenítésre, takarításra, mosogatásra
vonatkozóak / szigorúan be kell tartani.
Az óvodában megbetegedő, lázas gyermek szülőjét azonnal értesíteni kell. A szülő
az értesítés vételétől számított legrövidebb időn belül haza viszi gyermekét. Az
óvónőnek addig is gondoskodnia kell a gyermek elhelyezéséről az elkülönítő
szobában, lázának csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásról. Lábadozó,
gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásig nem
látogathatja.
A gyermek betegség után csak orvosi igazolással jöhet ismét óvodába.
Fertőző betegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell /ANTSZ, szülő /. A
további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a
higiéniára, fertőtlenítésre.
Az óvoda minden dolgozójának egészségügyi kiskönyvvel kell rendelkeznie, a két
konyhába csak ezzel rendelkező személy léphet be. Csoportszobában szülő az
engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat (befogadási időszak, nyílt hét,
ünnepélyek, szülői értekezletek), egyéb esetben az óvodavezetővel előre
megbeszélt időpontban.
6. A gyermekvédelem sajátságos feladatai óvodánkban
A gyermekvédelmi munka végzése minden óvónő munkaköri kötelessége, mely
tevékenység titoktartási kötelezettséget kíván. Előítéletektől mentes, el-és
befogadó magatartásmód szükséges ahhoz, hogy intézményünkben egyetlen óvodás se
érezze magát peremhelyzetűnek.
Az óvodai gyermekvédelmi tevékenység célja a gyermeki fejlődést veszélyeztető
szociális és pszichés problémák elhárítása illetve enyhítése.
A gyermeki személyiségfejlődést károsító hatások okai:
- deviáns szülői magatartás / alkoholizmus, bűnöző életmód,
negatív példa adás/ erkölcstelen családi környezet, testi- lelki bántalmazás,
-
a gyermek elhanyagolása,
-
feszültségek a családban /eltérő nevelési elvek, munkanélküliség stb/,
-
anyagi és lakásproblémák, betegségek, tragédiák…
Az intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és
megszüntetésében /16/1998.MKM rendelet 6.§.(1). / Ennek során együttműködünk a
gyermekjóléti szolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval.
Amennyiben a veszélyeztetettség okait nevelési eszközökkel nem tudjuk
megszüntetni, segítséget kérünk a gyermekjóléti szolgálattól.
Az óvodavezető gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához
szükséges feltételekről /16/1998.MKM rendelet 6.§.(3). /, aki
tevékenységét naprakész figyelmességgel végzi és az óvodavezető felé rendszeres
beszámolási kötelezettséggel tartozik.
A szülőket az első szülői értekezleten értesítjük a gyermek- és ifjúságvédelmi
felelős személyéről / mikor és hol kereshető fel /.
Feladatai :
-
segíti az óvodapedagógusok munkáját, tájékoztatja őket, hogy milyen
gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel a
gyermek veszélyeztetettsége esetén,
-
családlátogatás során megismeri a veszélyeztetettséget kiváltó okokat, a családi
környezetet,
-
gyermekbántalmazás esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,
-
a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az eseti megbeszéléseken,
-
gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi az önkormányzatnál, szükség
esetén természetbeni ellátásra tesz javaslatot.
Az óvodában dohányozni csak a gyermekektől elkülönített nevelői szobában lehet.
Az intézményen belül szeszes ital fogyasztása tilos!
7. Az intézményi védő, óvó előírások :
A gyermekbalesetek megelőzése érdekében az óvodapedagógusoknak a 16/1998./IV.8/
MKM. rendelet 6./A /1/.§ szerint előírt kötelezettségeik vannak, ezek a
következők:
-
A gyermekekkel ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére
vonatkozó előírásokat. Ismerniük kell a foglalkozásokkal, tevékenységeikkel
együtt járó veszélyforrásokat. Tudniuk kell, hogy mi tilos és mi az elvárható
magatartásforma adott helyzetben.
Az óvodapedagógus feladatai:
Minden gyermekcsoport óvónői évente augusztus 25-ig elkészítik a csoportra
vonatkozó védő, óvó előírásokat.
A nevelési év kezdetén ismertetni kell a gyermekekkel, és az évszakok váltása
szerint ezt meg kell újítani a balesetek megelőzése érdekében (Határidő:
szeptember 15-ig, december 15-ig, március 15-ig).
Az ismertetés tényéről és tartalmáról minden esetben azon a napon jegyzőkönyvet
készít a csoport két óvónője és az óvodavezető, valamint a munka és
balesetvédelmi felelős hitelesíti.
Az óvodás gyermek életkori sajátosságaiból kiindulva a védő, óvó szabályokat
leginkább játékba ágyazva, szituációhoz kötötten kell tudatosítani. Minden új
játékszerrel kapcsolatban, illetve új helyzetben (pl: udvarra kimenetel, séta
előtt, foglalkozásokon) ismertetni kell a veszélyforrásokat. A balesetveszélyes,
megrongálódott tárgyat az óvónőnek azonnal el kell távolítani a gyermek
környezetéből.
Az óvodavezető feladatai:
Ellenőrzi a csoportokra vonatkozó védő, óvó előírásokat minden év augusztus
31-ig.
Esetenként a szabályok betartását ill. betartatását, az óvónők balesetelhárító
tevékenységét csoportonként ellenőrzi.
A baleseti veszélyforrásokat eltávolíttatja az óvoda területéről.
Jelentési kötelezettség:
A három napon túl gyógyuló gyermekbalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni.
Meg kell állapítani a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési
okokat.
A balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek egy példányát
a fenntartónak , egy példányt a szülőnek kell átadni és egy példány az
intézménynél marad. A jegyzőkönyvet a kivizsgálás befejezésekor, de
legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig kell megküldeni. Amennyiben a
baleset jellege miatt a határidőn túl folyik a vizsgálat, akkor ezt a
jegyzőkönyvben indokolni kell.
Súlyos balesetet telefonon vagy személyesen azonnal be kell jelenteni az
intézmény fenntartójának.
Súlyos az a baleset : a sérült halálát okozza, vagy orvosi
vélemény szerint összefügg vele,
valamely érzékszerv /érzékelő képesség / elvesztését, károsodását okoz
életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okoz,
súlyos csonkulást /kéz vagy lábujjak nagyobb részének elvesztése,
beszélőképesség elvesztése, torzulást, bénulást elmezavart okoz.
A baleset kivizsgálásában részt vesz: intézmény vezetője, balesetvédelmi
felelős, óvodaszék szülői tagozatának képviselője. Súlyos baleset esetén be kell
vonni a kivizsgálásba legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel
rendelkező személyt.Minden gyermekbalesetet elemezni kell, és meg kell tenni a
szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.
8. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges tennivalók:
Készült: Az óvodavezető, vezető helyettes, óvodapedagógusok, dajkák és
ételszállító feladatai bombariadó esetén a 16/1998.MKM rendelet 2.§-a alapján.
A kapott bombariadó jelzést haladéktalanul az óvodavezető jelenti a RENDŐRSÉG
1o7-s telefonszámára.
-
Az óvoda vezetője, vagy az őt helyettesítő dolgozó értesíti az óvoda dolgozóit a
bombariadóról, jelzett folyamatos csengetéssel.
-
A csengetéssel, értesítéssel egy időben meg kell kezdeni az intézmény épületének
és területének elhagyását.
-
Az épület és terület elhagyását úgy kell végrehajtani, hogy az épületrészek
romosodási határán túl kell lenni kb.5o-1oo méterre,
vagyis az ABC áruház terének túlsó részére kell vinni a gyermekeket.
-
Az épület elhagyásának sorrendje: nagycsoport, kiscsoport, középső csoport. A
szülőket azonnal szükséges értesíteni.
- A nagycsoport dajkája az értesítéssel egy időben
azonnal végrehajtja az épületrészekben a gáz és elektromos készülékek
kikapcsolását.
-
A rendőrség megérkezéséig ki kell tölteni a mellékelt ŰRLAPOT .
-
A feladatok végrehajtása után a rendőrség megérkezéséig biztosítani kell a
helyszínt, hogy illetéktelenek ne közelítsék meg az
intézmény területét.
-
Bombának minősíthető tárgy felfedezése után a hatástalanítás tűzszerész
feladata. Más személynek a robbanótesthez
hozzányúlni vagy azt a helyéről elmozdítani tilos !
-
Intézkedni kell a talált robbanótest biztonságos körülzárásáról.
-
Bombariadó esetén a propagandát, nyilvánosságot kerülni kell, a sajtó-TV
embereit el kell távolítani a helyszínről.
Csak azokat kell kiértesíteni és hívni, akik segíteni tudnak.
-
Az épület helyiségeinek átvizsgálásához segítségül kísérőt kell biztosítani a
rendőrségnek és a tűzoltóságnak, ha azt kérik- igénylik.
-
Csak a rendőrség által történt átvizsgálás illetve engedélyezés után lehet újból
az intézmény területére bemenni – gondoskodni kell
az épület működési feltételeinek helyreállításáról és a tevékenység
folytatásáról.
-
Fokozott figyelmet kell fordítani az intézmény épületében tartózkodó idegen
személyek viselkedésére,
valamint őrizetlen – gyanús csomagok környezetére.
Az intézmény valamennyi dolgozójának ismerni kell:
-
vészhelyzetben követendő magatartási szabályokat,
-
a mentés sorrendiségét, mentési útvonalakat,
-
a védőeszközök, elsősegélynyújtó – felszerelések elhelyezését,
-
a feszültségmentesítés módját és lehetőségét,
-
a használatban lévő anyagok biztonságba helyezését.
A munkavállalók előzetes és időszakos oktatása során a munka – és tűzvédelmi
ismeretekkel együtt ismertetni és gyakorolni kell a bombariadó –terv tartalmát
is.
Bombával való fenyegetés rögzítése / Űrlap/
Válaszadás: az „x” jelzés bekarikázásával
A bejelentés pontos időpontja:…………………………………………………………………..
Külső hívás :
x
Nem tudom:
x
Férfi hang:
x
Női hang:
x
Fiatalos:
x
Öreges, rekedtes: x
Középkorú:
x
Természetes hangzású: x
Izgatott, ideges : x
Nyugodt, lassú beszéd: x
Beszédhibás, dadogó : x
Iskolázott kifejezések x
Népies köznyelv: x
Háttérzajok /pl: közlekedési, egyéb / x
Mit mondott szó szerint:………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………………..
Egyéb közlés a beszélgetésről:………………………………………………………………….
…………………………………………………………………………………………………..
A telefonbeszélgetés megszakadása:……………………………………………………………
A telefonhívást vette: név, helyiség, szemtanúk megnevezése:…………………………………
……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..
Tovább jelentette kinek, mikor:…………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….
Aki a telefonhívást vette, maradjon a helyszínen, hogy a rendőrség által
kihallgatható legyen!
………………………………………..
a jelentést átvevő aláírása
9. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával:
-
A gyermekeket kísérő szülők kivételével az óvodával jogviszonyban nem álló
személyek az óvodavezetőnek vagy helyettesének
jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. A kapu zárását
követően csengetésre kaput nyitó dajka a belépőket az
óvodavezetőhöz vagy helyetteshez kíséri.
-
A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az
óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik.-
Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az
óvodavezető engedélyezi.
10./ Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek használati rendje:
Az óvodaépületet címtáblával és zászlóval kell ellátni.
Az óvoda minden dolgozója felelős:
-
a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért
-
az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
-
az energiafelhasználással való takarékoskodásért /villany, víz, gáz/,
-
a tűz és balesetvédelem, bombariadó, valamint munkavédelmi szabályok
betartásáért.
Kártétel esetén anyagi felelősséggel tartozik
Az óvoda berendezéseit, eszközeit csak óvodavezető írásbeli engedélyével lehet
az óvoda területéről elvinni.
A közösségi és torna helyiséget /a gyermekek fejlődését elősegítő tevékenységre
/ az óvodavezető engedélyével lehet átengedni.
A fakultatív hitoktatás idejének, helyének meghatározása:
Abban az esetben, ha a szülők igénylik, lehetővé tesszük a délutáni órákban a
gyerekek fakultatív hitoktatásban való részvételét. A Közoktatási törvény
értelmében biztosítjuk a jelentkezés lehetőségét, a helyet, és igény szerint
eszközöket hozzá.
Nem nevelési célra csak a gyermekek távollétében, a fenntartó engedélyével lehet
átengedni. Az óvoda dolgozói, továbbá ügynökök, üzletkötők vagy más
személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak
/Kivéve: az óvoda által szervezett vásár alkalmával /.
Az intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem
működhet, plakátokat nem helyezhet el .
Bármely hirdetés az óvodavezető tudtával és beleegyezésével helyezhető el az
óvoda helyiségében, közvetlen környezetében. Az óvodában tilos a
reklámtevékenység, kivéve ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges
életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, ill.
kulturális tevékenységgel függ össze. A tevékenység az óvodavezető tudtával és
beleegyezésével folytatható.
IV. Rész
Az óvoda vezetési szerkezete,
szervezetének és a vezetők helyettesítésének sorrendje:
Az óvoda nyitva tartásának ideje alatt vezetőnek kell lennie az intézményben.
A vezetők helyettesítési sorrendje: óvodavezető
vezető helyettes
munkaközösség vezető
Az óvodavezető akadályoztatása esetén a helyettes felelősséggel látja el
helyettesítését. Kivételt képeznek ez alól az azonnali döntést nem igénylő
ügyek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az
óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű. Tartós
távollétnek a két hét, illetve ennél hosszabb időtartam minősül.
Az óvodavezető :
Az óvoda élén az óvodavezető áll, aki felelős az intézmény szakszerű és
törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a
munkáltatói jogokat.
Feladata:
-
a nevelőtestület vezetése
-
a pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése,
-
a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk
szakszerű megszervezése és ellenőrzése,
-
az óvodaszékkel, munkavállalói érdekképviseleti szervvel és a szülői
szervezettel való együttműködés,
-
a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges
személyi és tárgyi feltételek biztosítása,
-
a nemzeti és óvodai ünnepélyek méltó megszervezése,
-
a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása,
-
a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása,
-
a jogszabályok, rendeletek betartása és betartatása.
A feladatok területi csoportosítása:
-
pedagógiai,
-
munkaügyi,
-
gazdálkodási,
-
tanügy – igazgatásiTovábbá az óvodavezető feladata még a kapcsolattartás,
koordináló tevékenység a Polgármesteri Hivatallal, KHT-vel, Általános
Iskola gondnokságával, igazgatójával, Nevelési Tanácsadóval,
Beszédfejlesztő Általános Iskolával, szakszervezettel
A vezető helyettes feladatai :
A vezető közvetlen munkatársa. A vezető távollétében teljes felelősséggel végzi
a vezetői feladatokat.
Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, amelyeket közös
egyeztetés és megbeszélés után az óvodavezető írásban meghatároz /Mellékletben/.
A helyettes megbízásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik.
A szakmai munkaközösség:
Tagjai nevelési évenként munkaközösség vezetőt választanak /vagy megerősítik az
előző évit/, aki a munkaközösség tevékenységét szervezi, irányítja.
Az óvodavezető vagy helyettes távollétében felelős az intézmény működéséért.
A munkaközösségre háruló feladatok:
-
házi bemutatók szervezése,
-
meghatározott témában a tervező, elemző, értékelő tevékenységben való aktív
részvétel,
-
tagok ön és továbbképzése,
-
pályakezdők munkájának segítése,
-
munkatársi közösség fejlesztése
A nevelőtestület :
A nevelőtestület az óvodapedagógusok közössége, nevelési kérdésekben az
intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület
tagjai az intézmény valamennyi óvodapedagógus munkakört betöltő alkalmazottai.
A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:
-
a helyi nevelési program és módosításának elfogadása,
-
a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása,
-
az intézmény éves munkatervének elkészítése,
-
az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,
-
a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,
-
a házirend elfogadása,
-
az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai
vélemény kialakítása
-
jogszabályban meghatározott más ügyek.
A nevelőtestület véleményt nyilvánít :
-
az intézmény működésével kapcsolatos kérdésekben,
-
óvodapedagógusok megbízatásainak elosztásában,
-
vezető-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása ügyében.
A nevelőtestület értekezletei : évnyitó és záró értekezlet, őszi és
tavaszi nevelési értekezlet , óvónői munkatársi értekezletek. Rendkívüli
nevelőtestületi értekezlet hívható össze intézményi lényeges probléma
megoldására.
A nevelőtestület döntéseit és határozatai nyílt szavazással és egyszerű
szótöbbséggel hozza / ha nincs jogszabályi kivétel /. A szavazatok
egyenlősége esetén a vezető szavazata dönt.
V. Rész
Az óvoda működési rendjét meghatározó dokumentumok
Az intézmény törvényes működését az alábbi alapdokumentumok határozzák meg:
- Alapító Okirat /az intézmény legfontosabb jellemzőit
tartalmazza, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű
működését /.
-
Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei /házirend, belső szabályzatok /
-
Helyi Nevelési Program /az óvodában folyó szakmai munka tartalmát
fogalmazza meg, amit a nevelőtestület készít el,
óvodaszék és szülői szervezet véleményezi és a fenntartó jóváhagyásával válik
érvényessé /.
-
Minőségirányítási Program / tartalmazza az óvoda küldetésnyilatkozatát, a
minőségpolitikai nyilatkozatot, mérhető
minőségcélokat és a minőségirányítási rendszert /.
-
Kollektív Szerződés /a munkáltató és a munkavállalói érdekképviselet által
aláírt kétoldalú szerződés /.
-
Éves Munkaterv /az intézményi célok és feladatok megvalósításához szükséges
tevékenységeket és munkafolyamatokat
határozza meg felelősök és határidők megjelölésével /.
VI. Rész
A nevelőmunka belső ellenőrzésének rendje
Az óvodavezető és helyettes munkamegosztás alapján, a pedagógiai munka
eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli
a közalkalmazottak munkáját. Az ellenőrzési ütemtervet a vezetői feladatterv
tartalmazza.
Az ellenőrzés kiterjed: a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének
minőségére,
munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre.
Az ellenőrzés fajtái : tervszerű, szempontok szerinti
ellenőrzés,
spontán, alkalomszerű ellenőrzés a napi felkészültség felmérésére.
Az ellenőrzés tapasztalatait értékelni kell.
Az általános tapasztalatokat vezető ismerteti, megbeszéli a nevelőtestülettel.
VII. Rész
A szülők és az óvodai nevelők kapcsolattartási rendje
A szülői szervezet:
A Ktv.59.§. értelmében az óvodában szülői szervezetet hoznak létre a szülők.
Működési rendjükről maguk döntenek. A SZSZ elnökkel az óvodavezető tart
kapcsolatot. A csoport szülői szervezet tagjainak tevékenységét az óvónők
segítik, illetve segítségüket igénybe veszik.
A szülői szervezet figyelemmel kíséri az óvodába járó gyermekek jogainak
érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól
tájékoztatást ad a nevelőtestületnek és a fenntartónak.
A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az
óvodavezetőtől, tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.
A szülők és óvodapedagógusok között a nevelési feladatok összehangolására
lehetőség nyílik az alábbi esetekben:
-
nyílt napok szervezésekor
-
nyilvános ünnepélyen,
-
családlátogatásokon,
- szülői értekezleteken,
-
faliújságra kifüggesztett információkon keresztül (óvodai hírek, tanult versek,
stb. anyaga)
-
a szülők képviselőinek részvétele nevelőtestületi értekezleteken,
-
gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül,-
óvodai rendezvények közös szervezése során
Az óvodaszék :
A nevelőmunka segítése, a nevelőtestület, a szülők és az intézményfenntartó
együttműködésének előmozdítására alakult meg az óvodaszék.
Az óvodaszék megalkotja működésének rendjét, elkészíti a működési szabályzatát,
megválasztja tisztségviselőit.
Az óvodaszék képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi
pontjának tárgyalásához, amelyekben az óvodaszéknek egyetértési vagy
véleményezési joga van.
Ha az óvodaszék az óvoda működésével kapcsolatosan véleményt nyilvánított, vagy
a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyben javaslatot tett, a vélemény és a
javaslat előterjesztéséről – 8 napon belüli rendkívüli nevelőtestületi
értekezlet összehívásával – az óvodavezető gondoskodik.
A következő döntési jogokat ruházza át az óvodavezető:
Az óvodába túljelentkezés esetén /8o főn túl / az óvodaszék dönt a gyermek
felvételéről.
Meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet az óvoda által szervezett,
nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet
túllépni.
Vállalkozási lehetőségek felkutatásában aktív segítséget ad az óvodaszék
Bevételek felhasználásánál egyetértési jogot gyakorol.
Az óvodaszék képviselője részt vesz a súlyos gyermekbalesetek kivizsgálásában,
elemzésében.
VIII. RÉSZ
Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos
feladatok
1. A gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok
-
Nyilvános ünnepélyeink – anyák napja,
-
apák napja,
-
évzáró, melyekre meghívjuk a szülőket és más vendégeket.
-
A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában:
-
farsang,
-
húsvét,
-
gyermeknap,
-
Mikulás,
-
karácsony.
Megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza.
Csoporton belül közös megemlékezés történik a gyermekek születésnapjáról
Népi hagyományok ápolása körében történik a
-
jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése- nagyok Májusfát állítanak,
Lucázni mennek, kicsik újévet köszöntenek;
-
népi kézműves technikákkal való ismerkedés- gyertyaöntés, tojásfestés,
stb.Tanulmányi kirándulások, séták, színházlátogatás, sport napok szervezése a
munkaterv szerint történik
2. A nevelőkkel kapcsolatos hagyományok :
Névnapján mindenkit virággal köszöntünk. Karácsony előtt magunk készítette
vacsorára hívjuk meg kollégáinkat és szerény ajándékkal lepjük meg egymást.
Nyugdíjba menő dolgozónkat ünnepélyesen elbúcsúztatjuk.
IX. RÉSZ
Az óvoda társadalmi környezetével tartott kapcsolatok
Az óvodából való zavartalan átmenet biztosításában jelentős szerep hárul a
nevelőkre – úgy az óvodai, mint az iskolai pedagógusokra. Munkájukat össze kell
hangolni, akkor válik sikeressé a gyermek természetes átmenete egyik
intézményből a másikba.
A Reich Károly Általános és Zeneiskola igazgatójával, első osztályos nevelővel
rendszeres kapcsolatot tartunk, melynek rendjét tervben rögzítjük.
A Beszédjavító Általános Iskola nevelőivel , logopédussal a hagyománynak
megfelelően kapcsolattartás: a nagycsoportos gyermekek beszédállapotát
felmérik, és szükség szerint javítják a beszédhibát. Akinél szükséges, már
középső csoportban is foglalkoznak vele.
A Latinovits Zoltán Művelődési Ház kulturális gyermekprogramjain részt
veszünk. Igénybe vesszük a könyvtár lehetőségeit.
A gyermekorvos évente megvizsgálja az iskola előtti gyermekeket, felmérve
fizikai fejlődésük állapotát. Folyamatosan figyelemmel kíséri minden óvodás
gyermek egészségi állapotát, szükség esetén megfelelő szakorvoshoz irányítja a
rászorulót.
A fogorvos évente felméri a gyermekek fogállapotát és elvégzi a szükséges
kezeléseket. Felvilágosító munkával segíti a szülőket a gyermek foghigiéniájának
betartásában.
A védőnő munkatervben rögzítettek szerint elvégzi a gyermekek látás, hallás
vizsgálatát, tisztasági vizsgálatokat. Tetvesség stb. esetén megteszi a
szükséges lépéseket.
A Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjével folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. Abban
az esetben, hogyha problémát észlelünk valamely családnál, gyermeknél, a
gyermekvédelmi felelős az óvodavezetővel konzultál, majd jelzést tesz a
szakszolgálat felé a megfelelő intézkedés megtétele céljából.