Mentovics Éva

Mese a karácsonyról

Ünnepi gondolatok

Karácsony fényei, jöjjetek, szívünket békesség töltse meg: szeretnénk boldognak látszani, s lehetnénk egymásnak társai	Ma szívem is van, Meg-megdobban a kabátom alatt és csilingeli ezer kis csengő: Karácsony közeleg!	Édesebben szól a harang szent Karácsony éjszakáján, békességről szól az ének az angyalok kicsi száján.
Ne a hóban, csillagokban, Ne ünnepi foszlós kalácson, Ne díszített fákon, hanem A szívekben legyen karácsony		Tudod, karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé  a csodában, nemcsak te és én, hanem az egész világ,  az emberiség, amint mondják, hiszen ezért van az  ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni

Neveljünk együtt

Apa kell!

  A hagyományos családmodellben nem a férfi feladata a gyerekek gondozása és ellátása, nagyjából három éves korukig szinte minden tennivaló az anyákra hárul. Elég csak bekukkantani egy szülői értekezletre, máris a saját szemünkkel győződhetünk meg arról, hogy a gyerekekkel kapcsolatos feladatok megoldása ma is inkább az édesanyák dolga.

  De mára azonban megjelentek a modern apukák, akik részt vállalnak a gyerekek ellátásában is, felvállalva kizárólag anyainak hitt feladatokat.

  Tudjuk azt is, hogy a gyermek első évének második felétől már az apához is képes kötődni, hiszen ez nemcsak biológiai tényezőkön múlik. A kulcsa sokkal inkább az, hogy mekkora az apa úgynevezett 2válaszkészsége”. Ez azt jelenti, hogy mennyire képes a helyzetnek megfelelően reagálni a gyerek fizikai vagy érzelmi szükségleteire. Mindez nem az együtt töltött idő mennyiségétől függ, hanem elsősorban a minőségétől. Nagyon fontos az, hogyan lehet az apára gondolni akkor, amikor épp távol van. Lehet – e várni, vagy inkább félni kell tőle.

  Nem mindenki érkezik meg „időre” ezek közé a feladatok közé. Az apának a saját apaságára éppúgy meg kell érnie, mint ahogy az anyának az anyaságra. Ehhez többek között rendeznie kell a saját szüleivel való kapcsolatát, el kell fogadnia, hogy most már nem ő lesz a támogatott gyermek, hanem neki kell majd a családjának támaszul szolgálnia, és ez a párkapcsolatban is egész más szerepet oszt rá, sokkal nagyobbá válik a felelőssége.

  A gyermeknevelés hosszadalmas feladat, a siker nem jelentkezik rögtön, ki kell várni az elvégzett munka jutalmát.

  A konkrét fizikai jelenlét sem biztos, hogy igazi támaszt jelent, hiszen úgy is lehet otthon valaki, hogy közben egyáltalán semmilyen érzelmi támaszt nem nyújt.  Nem önmagában a fizikai jelenlét számít, hanem az, hogy mit jelent az apa a családtagok számára, mit képvisel, milyen példát mutat.

  Az apáknak más a feladatuk a nevelésben, és ezért másképp is játszanak a gyermekeikkel. Az egyik jellegzetes, szinte szimbolikus üzenetű játék, amikor feldobják már a néhány hónapos gyereket a levegőbe. A gyermekek is megrémülnek egy pillanatra, de amikor visszaesnek a biztonságos apai kezekbe, akkor önfeledten kacagni kezdenek. A játék „üzenete”, hogy néha kikerülünk a biztonságos kezek közül, egy időre bizonytalanná válhat minden, és ez rémületes, de a helyzet megoldható, mert lesz, aki majd segít, lesz, aki majd elkap. Ez az élmény pedig egy olyan alaptapasztalat, hogy a világban ránk váró nehézségeket meg lehet oldani, ami elkísér egész életünkben.

Létezik egy mondás, ami szerint „az anya világa a ház, az apa háza a világ.”

  A gyerek az anyával való kapcsolatából életre szóló kötődési mintákat tanul, az apával való kapcsolatából pedig azt, hogyan kell boldogulni a világban. Az apa hidat teremt a külvilág és az otthon között, megtanítja, hogyan kell kiszakadni abból a nagyon fontos szimbiotikus kapcsolatból, ami a gyereket az anyához fűzi. Ő mutatja meg, hogyan kell belemenni ismeretlen helyzetekbe, hogyan kell elengedni a szülői kezet, tőle függ, mennyire lesz bátor a gyerek, amikor bizonytalan helyzetekben kell helyt állnia.  Vagyis óriási szerepe van az önbizalom kialakulásában. Hiszen énerőre csak úgy lehet szert tenni, ha az ember kipróbálja önmagát.

  Apává válni lélektani értelemben nehezebb feladat, mert a férfiak nem élik át a várandóság alatt a fizikai változásokat. Ne akarjuk megkímélni az apát a gyerektől, jobb, ha kezdetektől fogva bevonjuk őt a gyereknevelés feladataiba. Tudatosítsuk magunkban, hogy a gyerek felnevelése közös cél és közös feladat, amiből mindkét félnek ki kell vennie részét.

Egészséges életmód

Zaj van az utcán, a munkahelyen, szól a zene az üzletekben – az idegrendszer pedig fárad. Az információdömpingben nehéz tudatosan szelektálni, egyszerűbb a csapot teljesen elzárni, és időről – időre néhány napot csendben tölteni. Egyre népszerűbbek a csendes elvonulások, csendtáborok, de nem csak a felnőtteknek, a gyerekeknek is szükségük lenne a csend adományainak megtapasztalására.

Telefonáljunk, számítógépezzünk, hallgassunk zenét, és mindezt egyszerre – sugallják a reklámok. „Pedig egyforma figyelemmel nem lehet ennyi dolgot élvezni. A kreativitás – kutatások egyértelműen kimutatták, hogy az alkotó munka, a belefeledkezés élménye kizárja, hogy egyszerre több dolgot végezzünk. A multitasking nagy divat, ám a párhuzamosan végzett feladatok felszínes rutintevékenységeket, nem alkotó munkát jelentenek” – mondja dr. Perczel Forintos Dóra, a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszékének vezetője.

A pszichológiai kutatások szerint az elme számára feldolgozhatatlan az az információmennyiség, amellyel nap mint nap találkozunk, és ez a zajjal társulva idegességet, agresszivitást, ingerlékenységet szül. „A csend iránti vágyakozás tulajdonképpen a személyiség védelmi reakciója” – mondja a pszichológus.

A gyermekeket is tanítani kellene a csendre

„Ahogy a gyerekeket is rászoktatjuk a zajra, úgy kellene őket ránevelnünk a csendre is” – mondja Kolozsváry Judit szakpszichológus. „Egy 4 – 5 éves óvodás csak kiabálva képes beszélni, mintha mindenki süket lenne a környezetében. Ilyenkor figyelmeztetni kell: „Nem kell kiabálni, hallom, amit mondasz. Lám, én milyen halkan beszélek, és mégis hallasz engem” – mondja a gyermekpszichológus.

Hogy a gyerekek idegrendszere szintén fárad a sok zajtól, jól jelzi, hogy a szakember tapasztalata szerint egyre több a „pszichésen süket” gyerek, akik a nagy zajban, a sok utasítás közepette így védik meg magukat. A kreativitás kibontakozásának a gyerekek esetében is a belefeledkezés élmény az alapja, ennek pedig feltétele, hogy ne kelljen figyelmét több irányba megosztania. Ezért Kolozsváry szerint ajánlatos lenne, ha a játék, a tanítás közben időnként lenne néhány csendes perc, amikor a gyerekek is önmagukba fordulhatnak, végiggondolhatják a nap addigi eseményeit. „Ahhoz azonban, hogy ez a gyerek számára igazán termékeny legyen, fontos, hogy ne az legyen az előzetes tapasztalata, hogy a csend büntetés. Ne „fogd be a szád” effektusként élje meg a csendet!” A csendes percek egyébként egyre több iskolában jellemzőek, az egyházi iskolákban ez a személyes ima ideje.

Elmúlt időszak eseményei

Egészséghét és családi játékdélután az óvodában

   Az október 24 – 28 -ig tartó hetet az egészséghét jegyében töltöttük el. Keddtől péntekig délelőtt 10 órától az óvoda közösségi helyiségében a 3 csoport egy közös zenés tornán vett részt. Szerdán a közös torna után egy meglepetés várta a gyerekeket az óvoda udvarán. A Jónás család felajánlásának köszönhetően póni lovon „lovagolhatott” az óvoda apraja – nagyja. Ez különleges élmény, szenzáció volt mindenki számára.

Aznap délután közös játékdélutánra hívtuk meg a szülőket, az iskolából az első, második osztályos napközis gyerekeket, ami a tök és a zöldség jegyében telt el. Ötletesebbnél ötletesebb alkotások születtek: különféle töklámpások, céklaegér, piros burgonyából ló, sün, asztali díszek… a szülők a gyerekekkel igen kreatívak, ügyesek voltak. Az óvónők az asztaloknál érdekes tevékenységekkel várták a gyerekeket, és a szülőket egyaránt: krumplinyomdával, lisztgyurmával, barkácsolással. A szervezet vitamin bevitelét a gyümölcssaláta, az ovicsemege, a csipkebogyótea, és a zöldségek biztosították.

A csütörtöki nap ismét az egész óvoda számára közös programmal telt el, lesétáltunk a focipályára. Öröm volt látni, ahogy a kicsik szaladnak a nagyokkal, a fiúk pedig kergették a labdát. A séta, a futás „kifárasztotta” a gyerekeket, ebéd után csend borult az óvodára, mély álomba szenderültek a gyerekek.

A pénteki napot a középső – és nagycsoportos gyerekek versenyjátéka, sorversenye zárta az udvaron, a gyerekek nagy örömére. A kicsik az óvónénivel labdáztak, hintáztak.

A jól megérdemelt jutalom sem maradt el, mivel mindenki győzött, ezért kinder figurával és müzli szelettel jutalmazták az óvónők a gyerekeket. Az egészség hete mozgalmasan, élménydúsan, jó hangulatban telt el a gyerekek, szülők és mi, óvónők számára is egyaránt.

Vargáné Paulusz Edit óvónő

                                                                           

 

Apák napja

 

   November legfontosabb eseménye volt az Apák napja. Már régóta hagyomány, hogy a késő őszi időpontban megünnepeljük az apukákat. Egy vidám, sportos másfél órára hívtuk meg Őket, hogy a gyermekükkel együtt játszanak. A gyerekek már sokkal korábban el kezdtek készülődni a nagy napra, versekkel és énekekkel. Minden csoportban a gyerekek ajándékot készítettek az édesapjuknak, saját kezűleg. Az óvónénik segítségével az óvoda apróságai még süteményt is sütöttek e jeles eseményre.

   A tornateremben körben ülve, megilletődötten és meghatottan hallgatták és nézték az óvodásaink műsoros köszöntőjét, ahol a legkisebbtől a legnagyobbig, mindenki bátran szerepelt.

   A műsor után az elkészített süteményeket megkóstolták az apukák a gyerekekkel együtt. A kóstolgatás után zenés bemelegítő torna vette kezdetét, melyet a középső csoportos Gáspár apuka vezényelt le, felkészülten Zsombor nevű fiával együtt.

   Ezt követően három helyszínen különböző mozgásos játékok közül lehetett választani, melyek lebonyolításában az óvónénik segítettek. Pl.: krumpli kapura vezetése seprűvel, krumpli ültetés bordás falra mászással, bekötött szemmel zöldségek szétválogatása.

   Az apukák és a nagypapák nagyon aktívak és lelkesek voltak, minden helyszínt és minden játékot többször kipróbáltak.

   Befejezés és pihenésképpen az elfáradt apukák és gyermekek a földön ülve és hasalva láttak neki a többféle zöldségből, különféle változatos figurákat faragni, barkácsolni, vágni és összeilleszteni. Nagyon ötletes és kifejező munkák születtek, melyeket kiállítottunk a folyosón, hogy az anyukák is gyönyörködhessenek benne.

   Nagyon jó, hogy a mi óvodánkban van egy ilyen különleges alkalom: az Apák napja. Büszkék is voltunk rá! Öröm volt nézni a vidám, mosolygós, elégedett, ajándékokkal, talán egy kicsit fáradtan távozó apukákat. Na, nem a sportolás, hanem a gyerekek felöltöztetése jelentette a nagyobb feladatot, kihívást! De köszönjük, hogy ezt is vállalták a gyermekükért!

Tóth Katalin óvónő

                                                                                        

 

Szülők gondolatai az Apák napjáról

 

 

   Először is megköszönném a lehetőséget, hogy véleményt mondhatok az Apák napi rendezvényről. A gyerekek és az édesapák is nagyon várták ezt a napot. Az én lányom például már előtte héten legalább ötször megkérdezte, hogy ott leszek – e. Nagyon jó volt látni azt, hogy a kicsik és a nagyok hogyan játszanak együtt. Legalább az apák egy kicsit felidézhették a gyerekkoruk játékos pillanatait. Ráadásul egy pillanatra kiléphettek a mindennapos rohanás örökös taposómalmából. Ha csak egy órára is a gyerekeikkel tudtak lenni, ami valljuk be nagyon ritkán sikerül. Ezzel így vagyok én is, ezért tudom díjazni az ilyen pillanatokat.

Legjobban annak örültem, de szerintem nem csak én voltam így ezzel, amikor a gyerekek önfeledten örültek egy – egy sikeresen végrehajtott feladatnak, amiben az édesapjuk is részt vett.

Köszönet a szervezőknek a lelkiismeretes munkájukért, az apukáknak a hozzáállásért, a gyerekeknek meg mindenért.

Ui.: És meg a finom sütikért.

Tisztelettel: Krukk József (apuka)

 

   Több óvodát megjártam, de ilyen jó hangulatú és kreatív estét sehol sem tapasztaltam. A vetélkedők, az aranyos ajándékok az apukák részére, kellemes másfél órát varázsoltak. Köszönet a lurkóknak és az óvoda összes dolgozójának.

Harsányi Ferenc

 

   Hagyományoknak megfelelően idén ősszel ismét megrendezésre került az Apák napi rendezvény településünk óvodájában.

A programok a résztvevő szülőknek – ahol a meghívottak kizárólag édesapák és nagypapák voltak – felejthetetlen élményt nyújtottak. A délutáni rendezvényen mi, apukák is bepillantást nyerhettünk az óvodai élet mindennapjaiba, megismerhettük az óvónők és a dadusok fáradhatatlan munkáját. Láthattuk, hogy gyermekeink milyen élvezettel és szeretettel adták elő műsorukat, miközben szemük sarkából fürkészték édesapjuk elismerő tekintetét.

Szigorú szabály azonban, hogy nincs játék alapos bemelegítés nélkül, ennek vezénylését Gáspár Károly „Karesz” ritmikus gimnasztikában mutatta be. Megjegyzem vidám volt!

Ezt követően az édesapák gyermekeikkel együtt csatlakoztak a kis – és középső, valamint a nagycsoport vetélkedőihez. A versenyek során seprűvel görgettük a krumplit a kapuba, szaladtunk az almákkal a bordásfalon lévő kosárhoz, vagy éppen fakanálon egyensúlyoztunk egy piciny diót.

Sokat szaladtunk, nagyokat nevettünk, igazi apa – gyerek csapat voltunk, és persze a legfontosabb, hogy győztünk!

Az édesanyák talán kicsit irigykedve fogták kezükbe a gyerekek által készített kis meglepetéseket és tekintették meg másnap a bejáratnál kiállított kortársműveket.

Köszönjük óvónénik, köszönjük gyerekek!

Farkas Péter és Gergő

Köszönjük szépen, hogy az óvónők ránk is gondoltak. Nagyon jó volt kiszakadni a mindennapok forgatagából, és együtt tölteni egy délutánt a gyerekekkel és a többi apukával. Jó volt látni a sok lelkes gyereket, a sok készülődés eredményét.

Apaként, és gondolom ezzel a többi apa is egyetért, nagy-nagy büszkeség tölt el, amikor látom, hogy a gyermekeim milyen talpraesettek, és milyen jól megállják a helyüket az ő közösségükben.

Köszönjük, hogy ilyen szép Apák napi ajándékot kaphattunk!

Békei Tamás

 

Ha apuval megszökünk,

délig haza sem jövünk.

A kezünket zsebre vágva

kisétálunk a világba.

(Mezei András)

 

   Öröm volt nézni, milyen sokan eljöttünk a Nyitnikék Óvoda Apák napjára. Az első meglepetés a vidám kis műsor volt, amelyben részt vett az ovi apraja – nagyja, ügyesek voltak, kedvesek, mosolygósak. Az apukák arcát nézve, azt hiszem mindenki nevében mondhatom, büszkék voltunk a gyermekeinkre.

Ezután egy kis eszem – iszom következett, a gyerkőcök saját készítésű finomságokkal kedveskedtek és persze lelkesen segítettek az elfogyasztásában is. Ettünk még sok finom gyümölcsöt, de kellett is az energia a játékos sportfeladatokhoz. Nagyon ötletes, szórakoztató feladatokat találtak ki az óvónénik, nem csak a gyerekek, mi apukák is nagyon élveztük. Volt ott kapura lövés krumplival, zöldségdobás kosárra, egyensúlyoztunk diót fakanálon, bekötött szemmel zöldségeket válogattunk, szerintem mindenki megtalálta a kedvére valót. A móka zöldségszobrászattal folytatódott, ahol gyerek és apuka egyaránt kiélhette kreativitását. Öröm volt nézni a párosok, triók igyekezetét, igazán ötletes és egyedi alkotások születtek, és hogy az anyukák is kicsit részesei lehessenek az örömnek, a műveket az óvoda előterében ki is állították. 

Köszönjük a szervezést és a profi lebonyolítást az óvoda minden dolgozójának, remélem jövőre is folytatódik ez a kedves hagyomány.

Sipos László

 

Nyugdíjas nap Balatonőszödön

   December 3 – án az őszödi faluházban 8 óvodás és öt, már iskolás gyermek köszöntötte a megjelent vendégeket.

Egy vásári jelenettel kedveskedtek, melyet Fülemenné Lazányi Anikó óvónő tanított be. Bátran, vidáman szerepeltek, tetszést aratva a nagyszülők körében.

Mikulás az óvodában

December 6 – án az óvodába is ellátogatott a Mikulás. Nagy izgalommal készülődtek a gyerekek. Énekeket, verseket tanultak, szép rajzokat készítettek, melyeket átadtak a Mikulásnak. A kisebb gyerekek bátran kiálltak elébe, míg a nagyok megilletődve hallgatták

Visszajelzés az iskolából

   November hónapban, minden évben az 1. osztályban tanítók visszajelzést adnak arról, hogy az első hónapokban hogyan sikerült beilleszkedni, és hogyan haladnak azok a gyermekek, akik a tavalyi évben még a mi óvodánkban voltak nagycsoportosok.

 A gyermeki fejlődést leginkább elősegítő területeken, mint az egészséges életmódra nevelés, a mozgás, a játék, az érzelmi nevelés, a környezet megismerése az erősségeink – az eredmények alapján.

Fontos lenne, ha az óvodai Éves Munkatervben szereplő, számunkra fontos, évek óta tervezett átadó – átvevő beszélgetés megvalósulna az óvónők és a leendő tanítónő részvételével.  Fontos lenne, hogy a tanítónő a gyermeket megismerje még az iskolába lépés előtt, és a gyermek egyéni fejlődéséről az óvónők átadják tapasztalataikat a tanító néninek.  A további „építkezés” az iskolában erre épülhetne annak érdekében, hogy minél előbbi és zökkenő mentesebb legyen a gyerekek óvodából – iskolába való átmenete, beilleszkedése.

Tóth Katalin óvónő

Lucázás

   December 13 – án Luca napi jókívánságokat kántálva járják be az óvodát, az iskolát, az iskola konyháját és a polgármesteri hivatalt a nagycsoportos gyerekek.

A Luca – alakoskodó fehér leplet hord, a „kotyoló” fiúk szalmát, fatuskót visznek magukkal, s erre térdelve mondják el köszöntőjüket. A köszöntőt mondó gyerekek ezután ajándékokat kapnak.

Előző nap Luca – pogácsát sütnek a nagyok, amelybe pénzt is sütnek. Ezzel vendégelik meg az óvoda összes gyermekét, felnőttjét.

Fülemenné Lazányi Anikó óvónő

Környezetvédelem

Mi az a zöld energia

Kijelenthető, hogy egyáltalán nincsen szükség olyan sok üvegházgáz légkörbe való bocsátására. Helyette megoldás lehet a tiszta és megújuló erőforrások hasznosítása. Pillanatnyilag a világon felhasznált energiának kevesebb, mint 5 százaléka származik tiszta és megújuló energiaforrásból. Sokkal – sokkal több energiát hozhatnánk létre ezekből a zöld, környezetbarát forrásokból.
 

Napenergia

A házak tetején lévő panelek begyűjtik a Nap hőjét, és felmelegítik a rajtuk keresztülfutó vizet. Ezt követően a víz a ház melegvíz – tartályába áramlik, de a radiátorokban is keringhet. Még akár a felhős és szürke telekkel rendelkező országokban is képesek lehetünk vizet melegíteni ezzel a módszerrel.A napelemek másik változata – a fényelektromos – a Nap sugarait árammá alakítja át, ám ehhez sokkal több napfényre van szükség

Szélenergia

A szél ereje szintén felhasználható áramtermelésre. A szél megforgatja a szélturbina lapátjait, ami belül működésbe hozza a generátort, mely végül elektromosságot állít elő. A szélturbinák leginkább a magaslatokon és a tengereknél a leghatékonyabbak, ahol erős szél fúj. A beépült területeken házakra felszerelt kis turbinák nem kifejezetten hatékonyak.
Egy szeles helyen felállított nagyméretű turbina 1000 háznak elegendő áramot képes termelni.

Vízenergia

A világon előállított áram egy részét hidroelektromos erőművek termelik, melyek a turbinák meghajtásához a rajtuk keresztül – áramló vizet használják fel. Ám ehhez hatalmas gátakat kell építeni a víz tárolása miatt, és nagy földterületeket is el kell árasztani, ami kedvezőtlen az ott élő emberek, állatok és növények számára. Napjainkban azonban már léteznek olyan erőművek, melyek az áramot az óceáni apály – dagály váltakozással, kevesebb környezeti ártalommal állítják elő

Fenntartható bioüzemanyag

Néhány farmer a rothadó gabonából, fából vagy állati ürülékből felszabaduló káros metánból állít elő bioüzem – anyagot. A gázt erjesztőnek nevezett tartály segítségével nyerik ki, és így termelnek áramok. Így egyszerre szabadulnak meg a hulladéktól, látják el magukat energiával, és csökkentik a globális felmelegedés léptékét.
A bioetanolnak nevezett benzinhelyettesítőt szintén fenntartható módon lehet előállítani. A legjobb megoldás az lehet, ha olyan növényből állítják elő, melyet olyasfajta területre telepítenek, ami nem akadályozza a gabonatermelést.

Milyen zöldeszközöket használhatunk?

Olyan számológépet, órát, elemlámpát és MP3 lejátszót, valamint mobiltelefon – töltőt vegyünk, mely napelemmel működik. Legtöbbjük olyan akkumulátorral van ellátva, mely a nap segítségével tölti újra magát.

A siker jelei:

A legtöbb dolog, amit Földünkről hallhatunk gyászosan hangzik ugyan, ám jó tudni, hogy vannak bíztató jelek.

 - A védett területek, így a természetvédelmi rezervátumok a Föld 10% - át fedik le, ami igazán nagy eredmény.

 - Az élővilág visszatér a megtisztított vizekbe. Az angliai Dove folyó korábban túl szennyezett volt a lazacoknak, napjainkra viszont visszatértek.

 - A fejlett országok közül sok légszennyezési szabályozásokat vezetett be

 - Némely nagyváros gyalogosövezetté minősített belvárossal vagy olyan zónával rendelkezik, ahová a behajtásért fizetni kell.

 - Az újrahasznosítási arányok egyre javulnak. Ausztriában és Hollandiában a hulladék 60% - át hasznosítják újra.

 - Az emberek megértették, hogy a műanyag zacskók károsak a környezetre. Sok helyen a kasszáknál már nem adják ingyen. Helyenként fizetni kell értük,
    máshol nem is tartanak ilyeneket.

 - Amennyiben etikus bankszámlával rendelkezünk, akkor a bankunk nem fogja pénzünket a Földet vagy embereket károsító befektetésbe beruházni.

 - A kampányok hatékonyak. A „Mentsük meg a bálnákat” kampány a legtöbb országban elfogadhatatlanná tette a bálnavadászatot. A kampányokban
    résztvevőknek is köszönhetően a kormányok megpróbálják megoldani a problémákat.

Ha mindenki úgy élne, mint a fejlett országokban, akkor legalább három Földre lenne szükség, hogy ellásson minket olyan erőforrásokkal, mint a víz, az olaj vagy a fák. Három bolygónk nincsen, csak egy. Mindannyiunkat is elláthat, ha jobban figyelünk rá.

Kalendáriuum

Igaz karácsonyi mese a 40 – es évekből

A sütőből kifelé áradó mézeskalács illat már beteríti az egész konyhát, néhány adag azonban még az asztalon várakozik. Ilyenkor végre van idő beszélgetni, visszatekinteni a régmúltra. Édesanyám meséit már akkor is szívesen hallgattam, amikor alig négyévesen először „segédkeztem” az ünnepi előkészületekben, gyúrtam és szaggattam a süteményeket a saját kis deszkámon… Közben pedig egy ma is élő képzeletvilágot alakítottam ki a pásztorokkal, a betlehemezőkkel és a kis Jézuskával.

Édesanyám pedig most is mesél, a ’40-es, ’50-es évek nagy szegénységéről, és arról a hatalmas boldogságról, ami a karácsonnyal együtt a falusi családokba érkezett…

- Este, mikor kezdett sötétedni, a petróleumlámpa fénye mellett összeültünk, és karácsonyi dalokat énekeltünk – idézi fel a múltat nagy átéléssel. A fiúk már december elején megtanulták a betlehemezés szövegét, karácsonyig az összes házat végiglátogatták. Saját maguk barkácsolták a szükséges kellékeket. Nagyon élveztük, hogy beöltöztek maskarákba, kifordított bundákat vettek fel és kampósbotot hoztak magukkal. A betlehemezésért pénz vagy valami kis ajándékot, süteményt kaptak.

Akkor még nem volt divat az adventi koszorú, a házat csak egy héttel az ünnep előtt díszítettük fel, gallyakkal, tobozokkal. A gyerekek nagyon készültek, fenyőket, csillagokat, holdat rajzoltak, ezek később rákerültek a fára, akárcsak a piros alma és a dió. Szerettünk sütni, kekszeket készítettünk, és azok is a díszítés kellékei lettek.

  háború utáni években olyan nagy szegénység volt, hogy a szüleim saját maguk főzték a szaloncukrot, és kávéval, dióval, kakaóval ízesítették. Előfordult, hogy még papírba sem tudták csomagolni. Nem volt olyan finom, mint amit most árulnak. Mégis nagyon örültünk neki.

Karácsonyfa a nagy szegénység ellenére minden házba került. Az ajándékok is a kevés pénzről árulkodtak, elsősorban hasznos dolgok kerültek a fa alá. Füzeteket, színes ceruzákat, kifestőket, ruhákat – kötött sálakat, pulóvereket kaptunk. Játék nélkül nem volt karácsony, mindig saját készítésű babákkal, faragott autókkal kedveskedtek a gyerekeknek.

  Jézuskának mi, gyerekek is mindig ajándékoztunk valamit. Az anyukák süteményeket, az apukák pedig bort tettek az ablakba. Ugyanis azt mesélték, hogy a nagy hóban (akkor még kemény tél volt) a pásztorok hozzák szánon a kis Jézust, az angyalok pedig segítenek az ajándékok szétosztásában. Tehát jólesik nekik útközben valami harapnivaló. Karácsony reggelén aztán mindig izgalommal néztük meg, hogy elvitték – e a kitett ételt – italt.

Damasztabrosszal terítettük az asztalt, általában disznóölésből maradt ételek kerültek rá. A gyerekek előnyben részesítették az édeset, így diós és mákos kalácsot, bejglit minden házban sütöttek az asszonyok. Karácsony másnapján kávét ittunk, ami akkor még nagy ritkaságnak számított.

Az éjféli misén ott volt a falu apraja – nagyja. Még akkor sem hagyta ki senki, amikor éppen tiltották. Regölés nélkül nem múlhatott el karácsony második napja.

 Én hallgatnám még a kedves, ma már sokszor hihetetlennek tűnő történeteket. A mézeskalács azonban elkészült… Mégis, most az egyszer úgy döntök, nem rohanok tovább, inkább tovább építem a saját képzeletvilágomat, a pásztorokkal, a betlehemezőkkel és a kis Jézuskával.

Elkészítés:
A pulykamellet sóval és őrölt fahéjjal bedörzsöljük. Serpenyőben kevés olajat forrósítunk, beletesszük a húst és mindkét oldalon 2 percig sütjük. Felöntjük a borral és tovább pároljuk. A serpenyőből kivéve tűzálló tálba fektetjük. A hússzeleteket beborítjuk 1-1 szelet füstölt sajttal és baconnal. A serpenyőben visszamaradt boros pecsenyelevet tejföllel kikeverjük és a rakott húsra locsoljuk. A gyümölcsöket megtisztítjuk, felszeleteljük és a hús mellé, a mártásba dugdossuk. Forró sütőben 15-20 percig sütjük. Párolt rizs illik hozzá.

Inyenc pontyfilé

Hozzávalók

·         1 ponty , kifilézve (filézve kb. 80 dkg)

         4 krumpli, 2 szál sárgarépa, 2 szál fehérrépa, 1 fej hagyma, 2 alma, fél citrom karikázva, 3 szál zellerzöld

·         6 szelet bacon

·         1 dl olaj

·         1 dl száraz fehérbor

·         2 dl tejföl

·         1 ek liszt

·  só, frissen őrölt bors

Elkészítés:

1. A zöldségeket pucoljuk, a répákat karikázzuk, a krumplit, almát/héjával/, hagymát kockázzuk. Egy tepsibe halmozzuk, megsózzuk

2. Ráfektetjük a zellerzöldet, a citromkarikákat, tetejére a szalonnacsíkokat. Olajjal és borral meglocsoljuk, alufóliával letakarjuk, és forró sütőben
   összepároljuk

3. 20 perc után kivesszük a sütőből, a zellerszálakat villával kiemeljük és széthúzzuk az egészet, hogy a halnak helyet csináljunk. Közepére fektetjük a
    halat, rátesszük a szalonnacsíkokat és rámerünk a zöldségből. Visszatesszük a sütőbe /fólia nélkül/, pár perc után takarékra vesszük a lángot.
    Megsütjük

4. Lyukas kanállal tálra szedjük a tepsi tartalmát. A visszamaradt szaftot lábasba öntjük, a liszttel kevert tejföllel behabarjuk, borsot darálunk rá,
    összeforraljuk

5. 3 kanál zöldséges keveréket adunk hozzá, botmixerrel összeturmixoljuk.

6. A halas zöldséges halomra öntjük

Egyszer volt, hol nem volt...                                       

                                                    Nyquist Gizella

                                                                Az első hó

Karácsonyi doboz papírtányérból

Alapanyagok: egy (vagy több) papírtányér, zöld karton, fenyőfa sablon, olló, ceruza, ragasztó, esetleg dekorfilcek és dekorációs anyagok.

Elkészítés:

·         Először vágjuk ki a fenyőfa formát, ehhez használjunk sablont. A fa ne legyen túl nagy, de azért látványos.

·         A kivágott fenyőfát díszítsük ízlés szerint.

• A papírtányérból készítsünk dobozt.
• A doboz egyik oldalára (oldalközépre, vagy teteje-közepére) ragasszuk/tűzzük a papír fenyőfát.
• A dobozt töltsük fel karácsonyi tartalommal, pl. üvegdíszek, aprósütemények, stb.

A doboz elkészítése:

 

Ügyeskedj

Hallgasd meg a találós kérdéseket!

Keresd meg a hozzájuk illő rajzokat!

AZ EGÉSZSÉGES SZEMESI ÓVODÁSOKÉRT ALAPÍTVÁNY

Felelős kiadó: Szentiványi Jánosné

Felelős szerkesztő: Fülemenné Lazányi Anikó

Számlaszám: 67000186-11001737-00000000